Támogatás megoszlása
Az orosz-ukrán háború kezdete óta a nyugati vagy a Nyugattal jó viszonyt ápoló országok részéről folyamatos a pénzügyi, katonai és humanitárius támogatás Ukrajna számára. A német Kiel Institute legfrissebb, 2024 decemberi adatai szerint az országok 3 év alatt összesen 267,18 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ha azokat a jövőbeni kötelezettség-vállalásokat is nézzük, amelyeket már bejelentettek, de még nem fizették ki, akkor ez a szám még nagyobb lesz: összesen 399,8 milliárd euró. Mindez hatalmas összeg, amely folyamatosan növekszik.
A már megkapott 267 milliárdból 43 százalékot egyedül az Egyesült Államok biztosította, az Európai Unió és a tagállamok hozzájárulása egy fokkal kisebb: 42 százalék. Viszont, ha nem csak az EU-t, hanem az összes európai országot nézzük, akkor Európa aránya 49 százalékra nő.
A finanszírozás megoszlása alapján a katonai támogatás teszi ki az összeg majdnem felét, 49 százalékot. A pénzügyi hozzájárulás ennél valamivel alacsonyabb, körülbelül 44 százalék, míg a humanitárius támogatás aránya 7 százalék.
Ha az egyes országokat, valamint az EU-t mint közösséget külön vizsgáljuk, egyértelműen kirajzolódik a nyugat-európai és észak-amerikai államok dominanciája. Japán az egyetlen kivétel, amely több mint 10 milliárd eurónyi segélyt biztosított Ukrajnának (de ott is érthető a rossz orosz-japán viszony miatt). Ez jól tükrözi, hogy az orosz-ukrán háború főként a nyugati világra gyakorol hatást.
Magyarország is részt vett Ukrajna támogatásában, de a segítség kizárólag humanitárius célú volt. Három év alatt összesen körülbelül 560 millió eurót biztosított, ami több mint 223 milliárd forintnak felel meg. Ezt a pénzügyi hozzájárulást elsősorban élelmiszersegélyek, orvosi ellátás és menekültek támogatása révén használták fel, segítve Ukrajnát a háborús válság sújtotta időszakban.
Ami az évenkénti megoszlást illeti: az Ukrajnának nyújtott pénzmennyiség folyamatosan növekszik, viszont nem túl nagy mértékben. A 2024-es évben biztosított hozzájárulás a 2022-es hozzájáruláshoz képest 22,2%-kal nőtt összesen.
A német Kiel Institute részletesen bemutatja a pénzügyi támogatás megoszlását is. Az összes szubvenció mértéke 118,47 milliárd euró, melynek összetétele a következő:
- 57 százalék hitel,
- 32 százalék vissza nem térítendő támogatás,
- 10 százalék garanciák,
- 1 százalék devizacsere ügyletek.
Érdekességképpen megjegyzendő, hogy az Európai Unió a pénzügyi hozzájárulás 90 százalékát hitel formájában biztosítja, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány mindössze 39 százalék.
Mennyit költ Ukrajna a saját védelmére?
Ukrajna védelmi kiadásai 2014 óta folyamatosan emelkednek, ami az ország biztonsági helyzetének fokozódó súlyosságát tükrözi. Míg 2021-ben még „csupán” 3 milliárd eurót költöttek a védelemre, az orosz invázió következtében 2022-ben már 38 milliárd euróra nőtt a védelmi költségvetés. A háború három éve alatt Ukrajna saját költségvetésből összesen 117 milliárd eurót fordított a védekezésre. A jövőre nézve sem várható csökkenés: 2025-re körülbelül 55 milliárd eurót terveznek a védelmi költségvetésre.
Mi a helyzet a hitelek visszafizetésével?
Ukrajna jelenleg nehéz pénzügyi helyzetben van, ami azt jelenti, hogy külső finanszírozásra szorul. Az ukrán Pénzügyminisztérium szerint 2024. december 31-én az ukrán államadósság 158 milliárd euró volt. Az ukrán államadósság 2024 végén GDP-hez viszonyított aránya elérte a 92 százalékot. 2021-ben háború előtt ez az arány 49 százalék volt. Az adósság visszafizetése Ukrajnának nem megy egyszerűen, de ugyanúgy nem beszélhetünk államcsődről. Amíg a nyugati országok érdekeltek az ukrán állam problémamentes működésében (Ukrajna európai integrációs törekvések támogatása is erre utal), addig az ország fizetőképessége életben fog maradni. Ukrajna államadóssága a következőképpen oszlik meg:
Az EU-s kölcsönök és a devizahitelek nagy része kedvezményes, 2 százalékos kamat körül mozog (a szolidaritás jegyében). A futamidő is kényelmes az ukránok számára: az EU-s kölcsönöknél ez általában 35 év. A belső államkötvényeket az ukrán állam időben próbálja fizetni (részben hitelekkel), ellentétes esetben ugyanis az államba vetett bizalom rendül meg.
A probléma az IMF-kölcsönökkel és az eurókötvényekkel kapcsolatban merül fel. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap), amely háború előtt és után is az egyik fő hitelező (3 év alatt a Valutaalap több mint 11 milliárd euró hitelt nyújtott), most inkább probléma az ukrán állam számára. Egyrészt a kamatok kb. 7 százalék körül mozognak, ami magasabb, mint a többi hitel esetében. Másrészt az IMF adósságpolitikája nem rendelkezik adósságelengedésről (kivételt képeznek a nagyon szegény országok). Ezért, ha Ukrajna szeretne is erről tárgyalni, nagy esélyei nem lennének. A nagyobb kamatok miatt és az adósságelengedés tilalma miatt Ukrajna politikája az, hogy új IMF-hitelt vesz fel, hogy visszafizesse a régit és így tovább (mindig kicsit többet).
Az eurókötvények is problémával terheltek. Ezeknek többségét a háború előtt vették fel, így a kamatok 3 százalék és 10 százalék között mozognak. Az ukrán eurókötvények fő tulajdonosai az Egyesült Államokból és Európából származó nagy befektetési- és nyugdíjalapok és biztosítótársaságok, amelyek vagyona több ezer milliárd dollár. Az ukrán kötvények már a háború előtt is magas kockázatúnak számítottak, így az ilyen befektetők portfólióinak kevesebb mint 1 százalékát tették ki. Így az ukrán Pénzügyminisztérium szerint Ukrajna kötelezettségeinek nem teljesítése kevéssé fogja érinteni ezeket az alapokat. 2024 júliusában az ukrán Pénzügyminisztérium megállapodott az eurókötvények tulajdonosaival az adósság átütemezésével, így ez a probléma egy időre elhárult.
Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összege most is folyamatosan növekszik. Sok támogatási program, mint például az EU által finanszírozott Ukraine Facility program (Ukrajna Segélyprogram), amely 2027-ig nyújt pénzügyi segítséget az országnak.
