Minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, a szülők harmada pedig nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja a gyermekét

Az Egyensúly Intézet 2024. májusi szegénységkutatása arra is kereste a választ, hogy a magyarok mekkora hányada került szorult pénzügyi helyzetbe (például: kölcsönkérés) vagy kellett lemondania valamiről (például: orvosi kezelés) anyagi okok miatt. Az eredmények alapján a két legjellemzőbb megküzdési stratégia a közlekedés visszafogása (40 százalék), valamint a családtagoktól vagy barátoktól való segítség kérése (35 százalék) volt. Érdemes kiemelni, hogy az infláció miatt a magyar szülők 34 százaléka nem evett mindig eleget annak érdekében, hogy etetni tudja a gyermekeit. Ennek a csoportnak nagyjából az ötödét (19 százalék) különösen érzékenyen érintette az infláció: 15 százalékuk néha, 4 százalékuk pedig rendszeresen arra kényszerült, hogy a gyermekei érdekében megvonja magától az ételt.

A többség bevételeinek stagnálásra számít, a magyarok 40 százaléka aggódik az anyagi biztonsága miatt

A legfrissebb eredmények szerint négyből három magyar azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, ugyanakkor válaszadók 13 százaléka csökkenést jósol a következő három hónapra. Mindezek mellett a magyarok 6 százaléka szerint nagyon magas, 33 százalék szerint pedig inkább magas annak az esélye, hogy középtávon meginoghat az anyagi biztonsága. Az Egyensúly Intézet kutatása azt is feltárta, hogy a megkérdezettek az időskori anyagi kiszolgáltatottság miatt szoronganak a leginkább: 40 százalék inkább aggódik, 21 százalék pedig nagyon aggódik amiatt, hogy nyugdíjaskorában képes lesz-e fenntartani az igényeinek megfelelő életszínvonalat. Ezt szorosan követik a váratlan kiadásokkal összefüggő félelmek: 38 százaléknyian kissé, 22 százaléknyian pedig nagyon aggódnak amiatt, hogy a kazán vagy a családi jármű meghibásodásával járó költségekkel nem tudnának megbirkózni.