Nem változott áprilishoz képest az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 2006 májusában, azaz 51 százalék lett. A hazai vállalkozások üzleti trendje nyár óta töretlenül emelkedett, a mutató értéke az egy évvel ezelőtti mélyponthoz képest 11 százalékponttal nőtt.
A magyarországi kis- és középvállalkozások véleményét rendszeresen tudakoló és összegző intézet arra a megállapításra jutott, hogy májusban a szektor nagy része pozitívan értékelte mind az ország, mind a saját cége fejlődési esélyeit. Az előzetes elemzői várakozásoknak megfelelően az első negyedévben a GDP 4,5 százalékkal bővült, szakértői vélemények szerint a dinamizmus egész évben fenntartható. A gazdaság növekedése, a forint árfolyama és az infláció változása szempontjából bizonytalansági tényező a költségvetési kiigazítást szolgáló intézkedések konkrét hatása, mélysége és bevezetésének időpontja. A következő fél évben a nemzetgazdasági feltételek javulásában bízik a cégek 40 százaléka, szinten maradását valószínűsíti egyharmaduk. A válaszok megoszlásában szembetűnő, hogy a borúlátó előrejelzések alacsony aránya mellett egész évben viszonylag magas és stabil az optimista várakozások részesedése. Saját vállalatuk rövid távú kilátásainak megítélése hasonló a nemzetgazdaság változásainak előrejelzéséhez. Április óta kismértékben csökkent a derülátó várakozások aránya, jelentősen nőtt a stabilitást feltételezőké. Ezek együtt a cégek 89 százalékát reprezentálják. Áprilishoz viszonyítva javult a cégek termelésnövelési előrejelzése, hat hónapon belül tevékenysége bővítését a vállalatok 46 százaléka tervezi. A KKV-k között minden harmadik 5 százalék alatti, 14 százalékuk pedig ennél dinamikusabb fejlődéssel kalkulál. Teljesítménye növelésével számoló cégek aránya az előző év májusához viszonyítva húsz százalékkal bővült. A következő tizenkét hónapban a hazai vállalatok 17 százaléka tart működési területén a piaci pozícióit megingató verseny kialakulásától. Új tőkeerős versenytárs megjelenését a cégek 38 százaléka valószínűsíti. A versenyhelyzettel kapcsolatban érezhető oldódó feszültség a kis- és középvállalatok javuló versenyképességével, bővülő értékesítési lehetőségeivel magyarázható. A beszállítói lehetőségek megítélése némileg visszafogottabb az áprilisinál, a korábbi 22 százalékkal szemben májusban a cégek 19 százaléka bízik a nagyvállalatokkal való sikeres együttműködés lehetőségében.
A hazai kis- és középvállalatok előrejelzése szerint a nemzetgazdaság egészének dinamikus fejlődése pozitívan hat saját működési feltételeikre. A külpiaci kereslet élénkülése és a belföldi piac bővülése javítja a vállalkozások megerősödésének esélyeit. Az ország uniós csatlakozása óta a szektor működését pozitívan érinti a különféle közösségi támogatási források bővülése és egyszerűsített elérhetősége. A kis- és középvállalatok megítélése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben az alacsony hazai kereslet akadályozza. A cégek a korábbinál erősebb kritikával említik a tőkehiányt és ehhez kapcsolódva a bizonytalan gazdasági szabályozást. (A vállalkozások negatív értékelésében szerepet játszik az a tartós körülmény, hogy a hazai piac lehetőségeit a nagyvállalatok és az importlehetőségek aknázzák ki.) Az előrejelzések szerint rövid távon a vállalkozások háromnegyede készletállománya szinten tartására törekszik. A cégek 13 százaléka saját előállítású készletei növelésével, egytizedük ennek csökkentésével számol. Az alapanyagok és félkésztermékek állománya kismértékben csökken. A következő hat hónapban a hazai értékesítési lehetőségek rosszabbodásától tart a KKV-k 19 százaléka, változatlanságot feltételez 62 százalékuk. A külpiaci értékesítési viszonyok megítélése kedvezőbb, stabilitásban bízik a kis- és középvállalatok 81 százaléka, bővülő exportlehetőségekre épít 19 százalékuk.
#page#
Az első félévben a makrogazdaság javuló teljesítménye mellett a hazai vállalkozások jövedelmezősége és tőkeellátottsága pozitívan változott. Piaci pozíciójukat határokon belül és kívül a versenyképességük javítását célzó növekvő pénzforrások segítették. A hazai vállalatok 61 százaléka a következő fél évben nem feltételezi likviditása változását. A pénzügyi nehézségekkel számoló cégek aránya az áprilisi 26 százalékról 22 százalékra csökkent. A cégek átmeneti fizetési nehézségeiket elsősorban a fejlesztések elhalasztásával, illetve pénzintézeti hitel felvételével tervezik megoldani. Termelése visszafogását a konjunkturális gazdasági környezetben mindössze 14 százalékuk alkalmazná.
Magyarországon a termelő szféra fejlesztési aktivitását kezdetben az ország uniós csatlakozása, majd az élénkülő világgazdasági környezet is pezsdítette. Az új kihívásoknak a KKV-k eszközparkjuk korszerűsítésével igyekeznek megfelelni. Májusban a KKV-k beruházási hajlandósága 42 százalék, a rövid távú fejlesztési szándékot összegző indexek tendenciája a fél évig tartó enyhe csökkenés után az utolsó három hónapban megfordult. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek aránya 45 százalék. A cégek beruházási tevékenységét fékező objektív tényezők sorában első helyen szerepel az elégtelen belföldi kereslet, másodikon a jövőt övező bizonytalanság. A hazai vállalatok javuló teljesítményével kedvezően változik kapacitás-kihasználtságuk. A cégek előrejelzése szerint rövid távon 54 százalékuknál várható elégséges eszközpark, és 41 százalékuk rendelkezik részben felesleges termelési háttérrel. Új beruházás indítása 5 százalékuknál szükséges a megrendelések teljesítése érdekében.
Áprilisban megállt az infláció csökkenése, az árak 2,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A várakozásoktól eltérő adat az élelmiszer és zöldség, valamint az olajárának emelkedése, a forint gyengülése és a januári áfa-csökkentés mérsékelt hatása következményeként született. Májusban a KKV szektor éves inflációs prognózisa 3,4 százalék, enyhén meghaladja az előző havi értéket. A 2006 decemberre szóló inflációs előrejelzés 3,2 százalék, kissé magasabb a korábbinál. A szektor 2006-ra szóló saját hatáskörű értékesítési áremelési szándékát összesítő mutató 2,7 százalék, valamivel magasabb az áprilisi indexnél.
