„Annak ellenére, hogy már véget ért a hiteltörlesztés és felmondási moratórium, a vállalkozások számára pedig áprilisban megszűnt a kamatstop, a banki portfóliók egészségesek és nem nő a kintlévőségek mértéke. A lakossági kamatstop június elsejei kifutása után sem számolunk a késedelmes állományok növekedésére. vagyis elmondhatjuk, hogy a kamatstop elérte a célját, mert a Covid, majd a kiemelkedő infláció időszakában sem képződött olyan óriási bedőlt állomány, mint amire sokan számítottak. Ebben az is szerepet játszik, hogy a lakossági fizetési késedelmeket elsősorban a munkaerőpiac helyzete határozza meg és Magyarországon ma kiemelkedően magas a foglalkoztatottság mértéke” – magyarázza Bódizs Kornél.

Hozzátette: azzal, hogy a kormány a 2022 októberi szinten fagyasztotta be a lakossági kamatokat, jelentős segítséget adott az ügyfeleknek akkor, amikor később, a 18 százalékot is elérte a piaci kamatszint. A mostani, konszolidáltabb környezetben viszont már indokolatlan és káros lenne a kamatstop fenntartása, mert miközben a 8 százalékos jegybanki kamaton alapuló piaci kamatszint már kigazdálkodható, ha a 2 százalékos kamatkörnyezetben rögzített kamatstop fennmaradna, hosszabb távon a tisztességesen fizető, megtakarító, előre gondolkodó ügyfeleknek kellene megfizetniük a kamatstop feletti kamatkülönbözet árát.

Bódizs Kornél azt is elmondta, hogy a MAKISZ rendelkezésére álló adatok alapján, a magyar bankok problémás követeléseinek aránya és mértéke nagyjából az európai átlagnak megfelelő. Ebben annak is szerepe van, hogy miközben a kamatstop megvédte a háztartásokat attól, hogy a törlesztőrészetek durván megemelkedjenek, a magas kamatok erőteljesen visszafogták a hitelezést. Jól mutatja ezt, hogy 2023-ben összességében csökkent a banki kihelyezések volumene.