A fellendülés motorja a felsőruházat, amelynek forgalma az átlagot meghaladó mértékben bővült, és meghaladta a 173 milliárd forintot.

A hazai háztartások 84 százaléka vásárolt legalább egyszer ruházati cikket tavaly. Egy háztartás 99 000 forintnál valamivel többet költött öltözködésre. Átlagosan kéthetenként vettek felső- vagy alsóruházatot, cipőt, bébiholmit, munka- vagy sportruhát, esetleg kiegészítőt. Az egy vásárlásra jutó kiadás 3 900 forint.

Harmadszor mérte fel a ruházati piacot tavaly a GfK. A legújabb adatok szerint a bolttípusok között a ruházati szaküzlet tartja vezető pozícióját, hiszen a forgalom közel egyharmada jut rá. Az utcai árus és piac szegmens szerepe egyelőre stabilnak látszik, mivel a forgalom egynegyede ott bonyolódik le. Növelte részesedését a bolttípusok közül a hipermarket és az áruház. Előbbi a két évvel korábbi 5-ről 7, utóbbi pedig 6-ról 8 százalékra, ami azt jelzi, hogy ez a hagyományos bolttípus a kereskedelem új körülményei között is magára talál. Említést érdemel a fehérnemű szaküzlet pozitív trendet mutató 2 százalékos részesedése is.

Csökkenést kis mértékben a cipőboltnál mutatnak az adatok, a C+C üzletnél és a sportboltnál.

Az adatokat a GfK FashionScope című tanulmányában teszi közzé. Az adatokat az összesen 3,8 millió magyar háztartást reprezentáló 2000 háztartásban vezetett bevásárlási naplók feldolgozása révén nyerik.

A ruházati cikkek vásárlásának okait a GfK idén tavasszal külön kutatás keretében vizsgálta. A magyar nők 50, a férfiak 36 százalékát érdekli a divat, állapították meg a felnőtt lakosságot több szempontokból reprezentáló 1000 felnőtt személyes megkérdezésével.

A 30 évesnél fiatalabbak számára azonban kiemelkedően fontos a divat, mutatott rá Horváth Anna, a GfK cégvezetője a konferencián. Azon kívül mind a válaszadók iskolai végzettségének, mind jövedelmének emelkedésével magasabb a divat változásait figyelemmel kísérők aránya.

A vásárlások ösztönzése érdekében vagy tanítani lehetne a divatra azokat, akik nem érdeklődnek iránta, vagy pedig célszerű lenne olyan kínálatot nyújtani nekik, amely nem első sorban épít a divatra.

Magyarországon a vásárlók legnagyobb részét az árleszállítás ösztönzi ruházati termékek vásárlására, összegezte Horváth Anna a kutatás eredményét. Második helyen a barátok, ismerősök véleménye áll. Utána a kirakat, a választék áttekintése, majd vonzó kihelyezése következik.

A ruházati cikkek forgalma 2000-ben 221 milliárd forint, rá egy évre 264, majd tavaly 317 milliárd forint.