A pénzügyi egyensúly tovább romlik. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az I. félévben 8-9%-kal nőtt. A foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké kissé csökkent. A fogyasztói árak az I–III. negyedévben 4,4%-kal nőttek.

A gazdasági élénkülés a világgazdaság fejlett térségeiben továbbra is várat magára. Az augusztusi ipari termelés az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a tavaly augusztusi alacsony szintet sem érte el, és szűkült a külkereskedelmi forgalom is. Az unión belül néhány országban az utóbbi hónapokban már nem vagy csak kevéssé érvényesült a gazdasági recesszió. Az ipari termelés adatai alapján ide tartozik például Írország, Finnország, Görögország és Portugália. A magyar gazdaság legfőbb kereskedelmi partnerére, Németországra azonban továbbra is a stagnálás-csökkenés jellemző. (Az osztrák ipar teljesítményéről nem áll rendelkezésre adat.) A csatlakozó országok közül Csehországban és Lengyelországban augusztusban is dinamikusan (8, illetve 6%-kal) nőtt az ipari termelés, Szlovákiában ennél lassúbb (2%-os) volt a növekedési ütem, Szlovéniában pedig a termelés nem érte el a tavalyi szintet.

Magyarországon a főbb gazdasági ágak adatai alapján július–augusztusban az év első feléhez képest enyhe gazdasági élénkülés tapasztalható. Az ipari termelés július és augusztusban egyaránt mintegy 6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. (Az első félévben 3,9%-os volt a növekedési ütem.) A termelés változatlanul exportvezérelt. Az év első nyolc hónapjában a termelés teljes növekményét exportáltuk, a belföldi értékesítés pedig stagnált. Különösen élénk, 15%-ot meghaladó exportfelfutás következett be az utolsó két hónapban.

Az ipar július–augusztusi fejlődésének további jellemzője, hogy mérséklődtek az ágazati szélsőségek. Az I. félévben a 14 feldolgozóipari ágazat közül nyolcban csökkent vagy stagnált a termelés, és hat ágazat tudott kisebb-nagyobb növekedést elérni. Ezek az arányok július–augusztusban oly módon változtak meg, hogy az ágazatok többsége (kilenc) növelte teljesítményét, egy ágazatban gyakorlatilag stagnált a termelés (a növekedési ütem 1% alatti), és azoknak az ágazatoknak a száma, amelyek nem érték el a tavaly július–augusztusi termelési szintet, négyre csökkent. Ez utóbbi csoportba tartozik a textilipar, a lábbeligyártás, a vegyiparból a kőolaj-feldolgozás és az “egyéb” ágazatok. Mivel a feldolgozóiparon belül a termelésüket nem növelő ipari ágazatok súlya viszonylag kicsi (nem éri el a 10%-ot), a feldolgozóipar túlnyomó részére az élénkülés volt a jellemző. A feldolgozóipar termelékenysége a nyolc hónapos időszak egészében közel 7%-kal, ezen belül július–augusztusban 9%-kal javult.

Az építőipar nyolchavi teljesítménye 2%-kal maradt el a tavalyi rendkívül magas szinttől. (A múlt év első nyolc hónapjában 20%-os volt a növekedés.) Július–augusztusban már 2%-kal nőtt a termelés az előző év megfelelő időszakához képest.



Mezőgazdasági termékekből a nyolchavi felvásárlás kissé magasabb volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Növényi termékekből kevesebbet, élő állatokból és állati termékekből pedig többet értékesítettek a termelők a múlt évinél.

A kiskereskedelmi forgalom továbbra is élénk, bár a korábbinál visszafogottabb ütemben nőtt. Január–augusztusban az eladott áruk volumene 8,3%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Az augusztusi forgalom 6,3%-kal (munkanapokkal kiigazítva 7,1%-kal) haladta meg az előző évit.



A külkereskedelmi áruforgalom hiánya változatlanul igen jelentős és továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Az áruexport – különösen az utóbbi hónapokban – élénkült ugyan, de a behozatal növekedési üteme ezekben a hónapokban is magasabb volt, mint az áruexporté. Az import erőteljes bővülése több tényező együttes hatására alakult ki. Továbbra is kiemelkedő szerepe volt a megnövekedett fogyasztói keresletnek, emellett hozzájárult az importált beruházási javak iránti növekvő érdeklődés, továbbá az energiaimport emelkedése is.

A folyó fizetési mérleg nyolchavi hiánya 3,2 milliárd eurót tett ki. A negatív egyenleg 2,2-szerese a tavaly ilyenkorinak. A külső pénzügyi egyensúly romlását a gazdaság reálszférájában kialakult egyensúlyhiány magyarázza. A folyó fizetések deficitjének növekménye teljes összegében az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett, sőt a reáltranzakciók romló egyenlegét kissé mérsékelte a tőkejövedelmekben tapasztalható egyenlegjavulás.

A folyó fizetések negatív egyenlegének szinte folyamatosan csökkenő hányada finanszírozható nem adóssággeneráló forrásokkal. Ez az arány tavaly január–júliusban 57%-ot, az idén 19%-ot tett ki. A csökkenésben a hiány összegének a növekedése, továbbá a magyar tőketulajdonosok növekvő külföldi befektetése tükröződik. A Magyarországra beáramlott külföldi tőke összege nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt.



Az államháztartás I–III. negyedévi deficitje 809 milliárd forint volt, és a tavalyi igen magas szintet is 53 milliárd forinttal meghaladta. A hiány a bevételek 13,5%-os, a kiadások 12,6%-os (folyó áron mért) növekedése mellett alakult ki.

Július–szeptemberben a foglalkoztatotti arány a tavalyi 50%-ról 51%-ra emelkedett. A versenyszférában valamivel kevesebben dolgoztak, mint tavaly, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél pedig emelkedett az alkalmazásban állók száma. A munkanélküli ráta kissé mérséklődött (5,9%-ról 5,7%-ra). A reálkereset 13%-kal lett nagyobb az év első nyolc hónapjában.

A fogyasztói árszint az I–III. negyedévben 4,4%-kal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. (A növekedési ütem 2002 azonos időszakában 5,4%-ot tett ki.) Az idén az első kilenc hónapban legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak (10,8%-kal). Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a háztartási energia és a szolgáltatások ára is (mindkét csoportban 5,7%-os volt az áremelkedés). Az élelmiszerek jóval az átlag alatti ütemben (2,2%-kal) drágultak. Enyhe áremelkedés volt jellemző a ruházati cikkekre is, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig csökkentek.