A vezető New York-i üzleti napilap számítása szerint a 38 legnagyobb pénzügyi cégnél a vezetők, kereskedők, befektetési bankárok és pénzügyi menedzserek tavaly csaknem 18 százalékkal többet kerestek, mint egy évvel korábban. A kifizetések összege meghaladja a korábbi rekordot produkáló 2007-es adatot is.
Az újság emlékeztetett arra, hogy Barack Obama elnök előző nap bejelentette: az elkövetkező tíz évben egy úgynevezett felelősségi díj formájában megadóztatja a nagybankokat, azon az alapon, hogy kötelesek megtéríteni az államnak azt a veszteséget, amely a pénzügyi szektor stabilizálásához nyújtott szövetségi gyorssegélyezés során keletkezett.
Obszcén jutalmak
A felelősségi díj bejelentésekor Obama felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az adófizetők pénzéből megmentett a bankoknál "obszcén" nagyságú jutalmakat fizetnek ki. Mike Shah, a Jones Day pénzügyi tanácsadó cég jogásza elmondta: a bankok igazgatótanácsai nem tehetik meg, hogy a közvélemény felháborodására hivatkozva nem jutalmazzák meg a vezetőket, akik keményen dolgoztak a részvényesek érdekében. A vezető bankok alkalmazottainak átlagkeresete a The Wall Street Journal becslése szerint tavaly 149 ezer dollár (27,5 millió forint) volt.
A lap úgy tudja: a kormány elképzelése szerint a tervezett bankadó oroszlánrészét a hat vezető bank - a Citigroup, a JP Morgan, a Bank of America, továbbá a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a Wells Fargo - fizetné be. Mindegyiküktől évente egymilliárd dollárt meghaladó összeget szednének be, a Citigroupot és a JP Morgant külön-külön 2,4 milliárd dollárral fogják megsarcolni.
Az Obama-kormány egyéb erőfeszítései, amelyek a pénzügyi szektor felügyeleti, ellenőrzési rendszerének átszervezését célozzák, az újság szerint elakadtak. Így például nem tudni, mennyi fog megvalósulni a független fogyasztóvédelmi ügynökség tervéből; Christopher Dodd, a szenátus bankügyi bizottságának demokrata párti vezetője már jelezte, nem támogatja az ötletet.
Új számítások
Az amerikai bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók szinte kivétel nélkül mind átalakították javadalmazási rendszerüket a szektort megrázó válság nyomán. A rövid távú nyereségre való törekvést és a kockázatvállalási hajlandóságot ösztönző, éppen ezért a krízis egyik kiváltó okának tartott prémiumok területén növelték az olyan részvények arányát, amelyektől több évig nem válhat meg a premizált munkatárs, aki ennek a megoldásnak a révén inkább a cég stabilitásában és hosszú távú fejlődésében lesz érdekelt. Összegszerűen azonban nem csökkentek, sőt inkább növekedtek a prémiumok, ami a súlyos gazdasági gondok, például a történelmi nagyságú munkanélküliség közepette felháborodást okoz a közvéleményben.
