Míg a világ és az EU gazdasági helyzetét tekintve a magyarok harmada számít pozitív fordulatra az elkövetkező egy évben, addig saját, illetve Magyarország gazdasági életében csupán 14 százaléka vár javulást.
Az aktuális helyzetet tekintve a magyarok 42 százaléka nyilatkozta 2009 őszén, hogy elégedett az életével. A korábbi felmérések eredményeihez hasonlóan Magyarországot csak Bulgária előzi meg elégedetlenségben (a tagállamok közül csak Romániában, Bulgáriában és Magyarországon vannak többségben az életükkel elégedetlenek). Érdekes, hogy ez az elégedettségi mutató a válság ellenére is kimagasló maradt több skandináv, illetve Benelux-államban, Dániában, Luxemburgban, Svédországban, Hollandiában és Finnországban a megkérdezettek legalább 95 százaléka pozitívan nyilatkozott jelenlegi élethelyzetével kapcsolatban. Az uniós átlag e tekintetben 78 százalék.
A legrosszabb még hátravan
A jelentésből kiderül, hogy a megkérdezettek többsége hazánkban (56 százalék) és az EU átlagában (54 százalék) is úgy látja, hogy a válság munkaerőpiaci hatásait tekintve a legrosszabb még hátravan. A magyarok az EU átlagával megegyező arányban (38 százalék) nyilatkozták, hogy a munkahelyeket érintő negatív hatás már elérte a csúcsot és innen kezdve apránként javulás várható. Mind a magyarok, mind az EU lakosainak kétharmada gondolja úgy, hogy hatékony megoldás lehetne a válság ellen, ha nemzetközi szinten szélesebb hatáskörrel bírna az EU a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában.
A pénzügyi és gazdasági területeket közvetlenül érintő intézkedések mellett a magyarok közel harmada a munkanélküliek támogatását is előtérbe helyezné a válság elleni küzdelemben. Közel ennyien jelezték továbbá, hogy erősítenék a legszegényebbek felkarolása mellett a kis- és középvállalatok támogatását is hazánkban.
Pozitívabbnak bizonyultak a magyarok az európai átlagnál az EU-ba vetett bizalmat tekintve. Az előző Eurobarométer-felmérés óta eltelt időszakban Magyarországon 4 százalékponttal, azaz 53 százalékra nőtt azok aránya, akik megbíznak az EU-ban. Ez 5 százalékponttal haladta meg az összes tagország átlagát.
A felmérésben résztvevők harmada helyesli, hogy Magyarország az EU tagjává vált. A többség úgy véli azonban, hogy az EU tagjának lenni se nem jó, se nem rossz dolog. Kimondottan negatív eredményeit látja hazánk csatlakozásának a megkérdezettek ötöde. A fél évvel korábbi felméréshez képest 2009 őszén viszont 3 százalékponttal nőtt az Európai Monetáris Unió és az egységes fizetőeszköz bevezetésének támogatottsága hazánkban.
Uniós pozitívumok
A magyarok több mint harmada szerint kedvező fejlemények tapasztalhatók az EU-ban. Nem sokkal kevesebben helyezkedtek semleges álláspontra ebben a kérdésben, és 27 százalék szerint kimondottan rossz a jelenlegi irány. A fél évvel korábbi felmérés eredményeivel összehasonlítva 8 százalékpontot emelkedett az EU jelenlegi folyamatait pozitívan értékelők aránya.
Hazánkban és az EU átlagában is a megkérdezettek alig több mint fele volt elégedett azzal, ahogyan a demokrácia működik az EU-ban. Saját hazájukra vonatkoztatva hasonló arányban elégedetlenek az EU polgárai. A magyarok sokkal kevésbé tartják megfelelőnek a demokrácia működését hazánkban (23 százalék), mint az EU-ban.
A teljes jelentés letölthető innen.
