A vezető baloldali brit lapnak kiszivárogtatott elemzés még áprilisban készült, és az újság forrásainak vélekedése szerint azért nem tették közzé, hogy "ne hozzák kínos helyzetbe" George Bush amerikai elnököt. A hivatalos amerikai álláspont szerint ugyanis a haszonnövényekből nyert bioüzemanyagok termelése az élelmiszer-áremelkedés kevesebb mint 3 százalékáért felelős.
A bizalmas világbanki jelentés szerint azonban a bioüzemanyag-előállítás 75 százalékban emelte 2002 óta a globális élelmiszer-árszintet; az energiahordozók és a műtrágya drágulása mindössze 15 százalékot adott hozzá az árakhoz.
A tanulmány szerint a fejlődő országok gyors jövedelem-növekedése nem emelte nagy mértékben a globális gabonafelhasználást, és nincs a jelentős áremelkedéseket okozó tényezők között. Ez utóbbi megállapítást független londoni elemző házak mindazonáltal vitatják.
Torzul a piac
A Királyi Külügyi Intézet - székhelye után közkeletű nevén Chatham House - nemrég közölt elemzése különösen fontos áremelő tényezőnek nevezte a gyors jövedelemnövekedést a felzárkózó gazdaságokban, főleg Kínában és Indiában, ami a patinás londoni stratégiai kutatóközpont szakértői szerint az elmúlt időszak élelmiszer-áremelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta. Ahogy ezekben az országokban a középosztályok mind módosabbakká válnak, úgy alakulnak át az étkezési szokások is: a hangsúly sok esetben a húsban és tejtermékekben dúsabb étrend felé tolódik, állt az elemzésben. A Chatham House becslése szerint a bioüzemanyagok terjedése 30 százalékban becsülhető felelősnek az élelmiszer-drágulásért.
A The Guardian által pénteken idézett világbanki tanulmány szerint azonban a bioüzemanyag-termelés háromféle módon is torzítja az élelmiszerpiacot. A gabonafelhasználást az élelmezésről az üzemanyaggyártás felé tolja el - az amerikai kukoricatermésnek most már a 30 százalékát fordítják etanolgyártásra, és az EU-ban előállított növényi olajok mintegy feléből biodízelt készítenek -, emellett a mezőgazdasági termelőket arra ösztönzik, hogy bioüzemanyag-termeléshez különítsenek el földterületeket, és a gabonafélék piacán megindult pénzügyi spekuláció is felhajtja az árakat.
A jelentés szerint az élelmiszerek drágulása világszerte 100 millió embert döntött szegénységbe, a megélhetési minimum alá szorítva őket.
