Itthon a második félévben is csak néhány termék esetében várható érdemi áremelkedés. Ilyen a kukorica, amelynél történelmi mélypontra süllyed a termés, ráadásul a minőséggel is bajok lehetek. A kukorica éves átlagára valamivel meghaladhatja a tavalyit, de a kalászosok éves átlagára – korlátozott emelkedésre számítva – sem lesz magasabb a tavalyinál. Tekintve a volumen problémákat, sok növénytermesztőnél ez veszteséget jelent. 

A sertésárak ugyan emelkedtek az elmúlt hetekben, ám olyan mértékű drágulásra kevés az esély, amely kihúzná a szektort a veszteséges zónából – erre legkorábban a jövő év elején lehet számítani. A tejárak még mindig a mélyponton vannak, de a világon már csak Európában nem emelkednek. Ez szeptemberben indulhat el, ám nem olyan mértékben, hogy összességében a kibocsátást ne lefelé húznák idén az agrárárak.

Magyarország agráriuma szorosan integrálódik a nemzetközi piacokba. Ezért egy gyengébb hazai termés nem jelent automatikusan magasabb bolti árakat. A magyar élelmiszerpiacon az import aránya mintegy 30 százalék, számos termék esetében így a nemzetközi árak sokkal erősebben befolyásolják a hazai árszintet, mint önmagában a magyarországi termés. A gabonaféléknél például a párizsi és chicagói árutőzsdék, a sertéshúsnál pedig a német árak is fontos támpontot jelentenek.
Ez egyben azt is megmagyarázza, hogy az idei aszály miért nem okoz feltétlenül azonnal élelmiszerár-robbanást. Ha ugyanis a nemzetközi piacon megfelelő mennyiségű áru áll rendelkezésre, a hazai terméskiesés egy részét importtal lehet pótolni. Fórián Zoltán szerint a globális kínálati helyzet és a nemzetközi árak rövidtávon erősebb hatást gyakorolnak a magyar élelmiszerárakra, mint a hazai termés alakulása.