Nem ismétli hatodszor magát a világtörténelem, a nagyhatalmak egyelőre nem nyúlnak a stratégiai olajtartalékokhoz

Váratlan döntést hoztak a világ legfejlettebb gazdaságainak pénzügyminiszterei: a G7-országok a történelmi kínálati sokk ellenére egyelőre nem nyúlnak a stratégiai olajtartalékaikhoz (SPR). Eközben pánikhangulat uralkodott el a piacokon: a részvényindexek estek, több deviza gyengült, a Brent olaj ára pedig a háború kitörése óta 50-70 százalékkal emelkedett és ma már 120 dollár közelében van. A kiváltó ok nem puszta geopolitikai riadalom. A Hormuzi-szoros de facto lezárása és a közel-keleti kitermelési zavarok valós, fizikai kínálati kiesést jelentenek.

2026. március 10.

Piac&Profit

Ha a Hormuzi-szoros körüli helyzet tartóssá válik, a mostani sokk könnyen egy új, magasabb árkörnyezet előszobája lehet.

És az ilyen sokkok történelmileg soha nem maradtak az olajpiac falai között.

A konfliktus eszkalációja már a határidős görbén is látszik

A kezdetekhez képest jelentősen eszkalálódott az Irán–Izrael konfliktus, miután Izrael több célpont mellett Teherán közelében lévő finomítót és olajtároló létesítményeket is támadott. Ez érdemben növeli annak kockázatát, hogy Irán válaszul a térség más országainak olaj- és gázinfrastruktúráját célozza, ezzel próbálva gazdasági nyomást gyakorolni az Egyesült Államok vezette koalícióra.

A piac egyre inkább elhúzódó konfliktust áraz. Ez már nemcsak a prompt árakban, hanem a teljes határidős görbén is megjelent:

Az 1 havi Brent jegyzés a nyitáskor meredeken emelkedett, egy ponton megközelítette a 120 USD/hordót.

Az 1 éves határidős Brent is érdemben feljebb ugrott, 75 USD/hordó közelébe – ami azt jelzi, hogy a piac nem pusztán rövid távú „fear spike”-ot, hanem tartósabb kockázati prémiumot áraz.

Az európai gázpiacon a TTF 60 EUR/MWh fölött nyitott, ami több mint kétszerese a decemberi szinteknek.

Véleményvezér