Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2021 végi Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 119.4 százalékán állt, ami közel megegyezik az előző évi szinttel. 2021-ben ez az arány a cseh háztartások esetében 104.9 százalék volt, a görögöknél 103.2 százalék, horvátok esetében 101.3 százalék, Szlovéniában 105.7 százalék, Finnországban 85.9 százalék, Lengyelországban 75.3 százalék, Romániában 60.3 százalék, Szlovákiában pedig a GDP 57.1 százalék volt a háztartások nettó vagyona. Eközben a történelmileg szerencsésebb osztrák szint 150.5 százalék volt, míg a német 160.3 százalékon állt, az európai mezőnyt pedig a svéd 286.4 százalék, a holland 256.5 százalék, a belga 243.8 százalék, illetve az olasz 238.7 százalék vezeti.
Kilátások
A lakossági állampapírok esetében a jelenlegi inflációs szintek mellett a nem infláció-indexált papírok látványosan veszítenek a vonzerejükből – és a tendenciák alapján láthatóan átváltják őket indexált papírba és befektetési alapokba -, azonban a teljes állomány továbbra is jelentős, így hozzá tud járulni több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez, mint például az államadósság belföldi finanszírozási stabilitásának növelése vagy az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.
