Klaus Müller, a hatóság vezetője nyilatkozatában kiemelte, hogy "nagyon súlyossá válhat a helyzet, ha nem csökkentjük jelentősen a gázfogyasztást".
Hozzátette, hogy az utóbbi hetek adatai alapján a fogyasztás "túlságosan meredeken emelkedik", holott legalább 20 százalékos csökkenés kell ahhoz, hogy legyen elég gáz télen.
A felügyelet mérései szerint szeptember végén, a 39. naptári héten a lakossági és a kisebb kereskedelmi fogyasztók összesített fogyasztása 618 gigawattóra volt, csaknem tíz százalékkal meghaladva a 2018-2021 közötti időszak átlagát. Az ipar fogyasztása 1370 gigawattóra volt, ami csupán 2 százalékos csökkenés az utóbbi évekhez képest.
A németországi gázfogyasztás nagyjából 40 százalékát a háztartások és a kisebb kereskedelmi fogyasztók teszik ki, 60 százalékát pedig a nagy ipari fogyasztók.
Az ellátási helyzet azért kritikus, mert csaknem teljesen kiesett az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország, amely az Ukrajna ellen indított háborúja óta fokozatosan visszafogta a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt - Wilhelmshavenben - a télen tervezik üzembe állítani. (MTI)
