Az új irány a régiók gazdasági növekedését, a városhálózat fejlesztését, a város és vidék partnertségének elősegítését tűzi ki, de az is szerepel benne, hogy az agglomerációknak a városokkal együtt kell a térség fejlődésének motorját adniuk.

Ezekből világosan látszik, hogy növelnék a decentralizációt, ami a magyar kormánynak is deklarált célja - állította Szaló Péter. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy a hét Regionális Fejlesztési Program kialakításában komoly szerep jutott maguknak a régióknak. A decentralizációt az is segíti, hogy korábban a tárcák látták el az irányító hatóságok feladatkörét, tehát ők ellenőrizték a támogatások kiosztását, illetve ők is számoltak el a pénzekkel, ám ezt a feladatot mára már átvették a Regionális Fejlesztési Ügynökségek.

A régiók támogatásánál egy új módszert is kidolgoztak, ez alapján döntik el, hogy mely régióba mennyi pénz jut a jövőben. A legnagyobb súlya a régiók fejlettségének van (40 százalék), ezt követi a lakosság száma, illetve a munkanélküliség aránya húsz-húsz százalékkal, de tíz-tíz százalékkal a települések, illetve az elmaradott térségekben élők száma is szerepet kap.

Kik lehetnek sikeresek?

Azoknak a településeknek van jövőjük, ahol a polgármester jó menedzser is egyben, jól tud tárgyalni, nyelveket beszél - emelte ki a szakállamtitkár. A fejlődés szempontjából az is fontos, hogy a településvezetők néha meg merjék lépni, hogy nem a jóléti szolgáltatásokat fejlesztik, hanem először gazdasági növekedést próbálnak generálni.

Ennek módja akár az ipari parkok létrehozása is lehet, néha ennek hangsúlyosabb szerepet kell kapnia, mint például egy járda építésének. Ez megegyezne azon uniós célokkal is, amelyek a foglalkoztatás fejlesztését tűzték ki feladatul.

Az ilyen kistérségek projektjeinek kidolgozásában a Regionális Fejlesztési Ügynökségek és Tanácsok nyújthatnak segítséget, ők tudják megmondani, mely stratégiai keretbe illeszthetőek a helyi elképzelések.

A hazai források a kiegészítést szolgálják

A cél az lenne, hogy az uniós források legyenek a meghatározóak, ehhez csak kiegészítő jelleggel csatlakoznának a magyarországi tenderek - hangsúlyozta Szaló Péter. A lényeg, hogy a támogatások egymás erősítsék, ne párhuzamos fejlesztéseket hajtsanak végre.

A pályázatok során a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapnak majd a helyi igények, így felértékelődnek a kistérségi cselekvési tervek. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ő sem örült annak, hogy bővült a kistérségek száma, mivel félő, hogy ez az elaprózódást segíti.