3. szcenárió: A magányos út
A harmadik esetben a regionális piacok izoláltan működnek és az OEM gyártók kerülnek fölénybe. A második lehetőséghez hasonlóan ezt is nemzetközi érdekellentétek, lassú gazdasági fejlődés és stagnáló technológiai haladás jellemzik. A belsőégésű motorral rendelkező járművek 2030-ban még mindig jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek. A globális technológiai ökoszisztéma széttagolt, Kína visszavonul a nemzetközi piacoktól. A regionális piacok elszigetelődésével az OEM-ek központi szerepet játszanak a szoftverinnovációban. Saját operációs rendszereket fejlesztenek és befektetnek a mobilitási platformokba is.
4. szcenárió: Átméretezhetőség a túlélés érdekében
A negyedik narratíva elsősorban az ázsiai beszállítók globális terjeszkedésével számol, ami ösztönzi az árversenyt. A nemzetközi szabályozási együttműködés elősegíti az innovációt és jelentős előrelépést ösztönöz az akkumulátoros elektromos járművek fejlesztésében. Az ázsiai országokban 2025-re nő a járművek értékesítése, míg az iparosodott országokban csökken. A járműarchitektúra erősen szabványosítottá válik, melyet az OEM gyártók tartanak kézben. Utóbbiak ezáltal innovációs vezetőkké válnak és fölénybe kerülnek a beszállítókkal szemben.
„A beszállítóknak meg kell találniuk az arany középutat: egyrészről nyereségesen kell működtetniük meglévő tevékenységüket, másrészről alkalmazkodniuk kell az iparágban végbemenő jelentős változásokhoz is. Ennek első lépése a lehetséges következmények számszerűsítése, ami lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy optimalizálják stratégiájukat és újszerű együttműködéseket alakítsanak ki. A stagnáló üzletágakról el kell dönteniük, hogy hosszú távon megéri-e működtetni őket vagy meg kell fontolniuk a bezárásukat. Általános ökölszabály, hogy agilis folyamatokra és aktív portfóliókezelésre van szükség” – tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte Manufacturing csoportjának vezetője.
