Kép: Fotolia
Immár ez a második esztendő, amikor a bitcoin értéknövekedése túllépte a hagyományos valutákét. Az évet 400 dollár körül nyitotta a digitális pénznem, aztán rögtön esett az árfolyama, majd kisebb-nagyobb ingadozásokkal ismét felfelé ment, júniusban magasra hágott, majd újra élesen lehanyatlott, hogy aztán újra felfelé menjen, s az év végét 968,23 dolláron zárta.
A bitcoin értéke tehát 126,2 százalékkal növekedett.
Jogi gondok a virtuális pénzzel
A bitcoint a legtöbben csak egy kibocsátó nélküli virtuális pénzzel azonosítják, megfeledkezve arról, hogy az alapul fekvő technológia lényegében egy peer-to-peer fizetési rendszer is, amit ma már számos helyen alkalmaznak a fizetések lebonyolításához. A bitcoin azonban nemcsak technológiai szinten hozott forradalmi változásokat, hanem sajátos jellegéből fakadóan a polgári jog alapvető kategóriáit is feszegeti.
- Amerikai dollár: 21,9
- Orosz rubel: 17,8
- Kanadai dollár: 3
- Japán jen: 2,8
- Ausztrál dollár: –1,1
- Svájci frank: –1,7
- Euró: –3,2
- Kínai jüan: –6,5
- Angol font: –16,3
- Mexikói peso: –17
- Argentin peso: –18,6
- Nigériai naira: –36,8
Senki pénze, ami mindenkié
Kormányoktól és nemzeti bankoktól teljesen függetlenül nőtte ki magát felkapott globális fizetőeszközzé a virtuális érme. A jelenség az internet és az online önszerveződés hatalmára hívja fel a figyelmet, és egyúttal a politikai elit, valamint a 2008-ban megrendült bankrendszer iránti bizalmatlanságra is. Vajon a bitcoin-lufi egyszerűen kipukkad, vagy egy mélyrehatóbb átalakulás kezdetét jelzi?
