Magyarországon az európai folyamatoknak és a rossz struktúrájú iparfejlesztésnek az lett a hatása, hogy a gépjárműgyártás termelése 2024-ben 13,3 százalékkal, az akkumulátorgyártás 22,4 százalékkal esett vissza, mivel az európai gyárak kereslete csökkent. Az ipar gyengélkedését elsősorban ez a két szakágazat okozta.
2025 első negyedévében az ipari termelés 4,4 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene stagnált, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé pedig 3 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,8 százalékkal csökkent. Érdemben csak a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás tudott növekedni.
Hazánk iparának termelési volumenváltozása 2023 eleje óta – néhány hónap kivételével – tartósan kedvezőtlenebb, mint az EU 27 tagállamának átlaga. Az ipari termelés 2025 első negyedévének végére az EU egészében, és ezen belül Németországban, illetve a szintén jelentős autóiparral rendelkező Csehországban és Szlovákiában is növekedési pályára állt, Magyarországon azonban tovább csökkent a termelés.
Az ipari termelés volumenindexe Magyarországon és az EU-ban
(előző év azonos időszaka = 100 százalék)
Forrás: KSH, Eurostat
A kilátások egyelőre elég borúsak. Az európai ipar ugyan éledezik a Covid, majd az energiaválság inflációs sokkja után, de a járműipari „feltámadásra” még jóval több időre lesz szükség. A Trump elnök által bevezetett vámok – különösen az autóiparra kivetett 25 százalékos tarifa – visszavetheti a kedvező fordulatot az EU-ban, kivéve, ha sikerül megállapodni ebben a kérdésben az USA-val. A vámok körüli bizonytalanság (Trump 50 százalékos vámmal „fenyegeti” az EU-t, miközben a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság törvénytelennek minősített számos újonnan kivetett vámot, igaz, ezek közé nem tartozik az autóipart érintő 25 százalékos vám) kiszámíthatatlan gazdasági környezetet hozott, ami a beruházások és a termelési növekedések halasztásával jár. Mindez ráadásul kifejezetten kedvezőtlenül hat olyan ágazatokra is, mint pl. a logisztika, vagy az energiaipar.
