A 2006-os évben nemcsak vidéken, de már Budapesten is kevesebb építési- és használatbavételi-engedélyért folyamodtak a hatóságokhoz. A mutatók azonban nemcsak az új építésű ingatlanok számának csökkenéséről árulkodnak - megváltozott az építtetők összetétele is. Míg Budapesten 27 százalékkal csökkent a vállalkozói, illetve 30 százalékkal az eladásra szánt lakásépítések száma, miközben a lakossági építkezések több mint 30 százalékkal nőtt, addig vidéken épp ellenkező tendencia érvényesült. Az építtetői átszerveződés a lakások méretére is hatással volt: a fővárosi lakások alapterülete hosszú idő óta először növekedett - 62 négyzetméterről 69 négyzetméterre -, míg vidéken a korábbi 91 négyzetméteres áltag 83 négyzetméterre csökkent.
A lakáscélú hitelek iránti igény az elmúlt két évben folyamatosan nőtt. Továbbra is a devizaalapú hitelek a legkelendőbbek, ami egyrészt az egyre kedvezőbb konstrukcióknak, másrészt az adott ingatlanértékhez hozzárendelt nagyobb hitelkeretnek (loan-to-value) a következménye. A Magyar Lízingszövetség szerint az ingatlanlízing-szektor adhat számot a legdinamikusabb fejlődésről a hitelezés terén - egy év alatt 150 százalékos növekedést regisztráltak. Ez egyrészt a lízingfeltételek enyhülésének, másrészt lízingekhez "kapcsolt" kedvezményeknek - lakossági adókedvezmény ill. vállalkozói adócsökkentés - köszönhető.
Az idén bevezetett luxusadó kudarca - a bevételek nagyságrendekkel elmaradtak a vártnál - találgatásokra ad okot az újabb típusú ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban. Bármilyen döntés is születik majd a kérdéssel kapcsolatban, egy általánosabb kiterjedésű adó természetesen forgalmi visszaesést idéz majd elő. Mindez ellensúlyozható lehet a már most is tapasztalható - a kínálati visszaesés és a beruházási költségnövekedés eredményeképp jelentkező - áremelkedés és a folyamatosan javuló hitelkonstrukciók révén magasan tartott vásárlóerővel.
Az újépítésű lakások piacán eddig érvényesülő szezonális hatás idén nem volt érzékelhető. A nyáron is magas érdeklődés legfőbb oka azonban a szeptembertől hatályos rendelkezés, mely adóteherrel sújtja a banki befektetéseket is. A prognosztizált áremelkedések miatt több lett a befektetési célú, előrehozott vásárlás is, mely ugyancsak hozzájárult a folyamatos kereslet fenntartásához.
