Vészes lassulás
A világgazdasági folyamatok alapvetően rajzolják át a magyar gazdaság jövőjéről alkotott képünket. A globális pénzügyi válság szeptember-októberben súlyosbodott, amely befektetők kockázati étvágyának visszaesését, a finanszírozási lehetőségek szűkülését eredményezte. A fő exportpiacaink lassulnak, Nyugat-Európára recesszió vár, melynek mértéke egyelőre ismeretlen. Az bizonyos, hogy a külső kereslet nem lesz képes tovább húzni a magyar gazdaságot. Egyedüli pozitívum az olaj, az élelmiszerek és más nyersanyagok áresése, amely a hazai dezinflációt is segíti.
Bár a nyári hónapokban még a gazdaság lassú talpraállását mutatták a statisztikák, a hitelkínálat és a külső kereslet beszűkülése drámaian rontja a növekedési kilátásokat. Felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás ugyan túljutott a mélyponton, de nem lesz képes húzni a növekedést. A beruházásokat a hitelszűke, a romló kilátások és a költségvetés mozgásterének csökkenése fogja vissza, míg a nettó export növekedési hozzájárulása az export visszaesése miatt negatívba vált 2009-ben. Az idei év 1,7%-os növekedését jövőre még szerényebb 1,1% követheti. (Ezt ma a pénzügyminiszter is elismerte, félretéve kincstári optimismusát.) Sőt, mivel a nemzetközi válság mélypontját egyelőre nem látjuk, még a recesszió sem zárható ki. (A szűkebb vett régiónkban más országokra ennél jobb év vár: előrejelzések szerint Közép-Kelet-Európában átlagosan 4 százalék feletti növekedés várható...)
Infláció, munkanélküliség
A reálgazdasági problémák a munkapiacon is éreztetik hatásukat. A munkanélküliség az év első felében még mérséklődött - igaz, csökkenő foglalkoztatás mellett. Az előttünk álló időszakban viszont a munkanélküliségi ráta elérheti, sőt meghaladhatja a 8%-ot, míg a reálkeresetek 2009-ben legfeljebb stagnálnak majd.
A nyersanyagárak csökkenése és a gyenge belső kereslet hozzájárul a dezinfláció folytatódásához, mely a legutóbbi időszakig a vártnál gyorsabb ütemben zajlott. Amennyiben a forint árfolyama visszatér a 250 Ft/euró körüli szinthez, az infláció üteme 2008-ban átlag 6,3%, 2009-ben pedig 3,8% lehet; 260-270 Ft/euró körüli árfolyam esetén ennél 0,2-0,4 százalékponttal magasabb lehet a jövő évi ütem. Bár az infláció kedvezően alakul, a pénzügyi válság és Magyarország sérülékenysége miatt idén az ICEG még nem vár jegybanki kamatcsökkentést - ez 2009-ben kezdődhet meg.
Mérlegek mínuszba
A költségvetés 2008-ban is a konvergencia-pályán maradt, sőt volt benne annyi tartalék, hogy a befektetői bizalom erősítésére leszállítsák az idei és jövő évi hiánycélt. Bár a költségvetés átdolgozás alatt áll, az ICEG elképzelhetőnek tartja az idei 3,4% után akár a tervezettnél kissé jobb, 2,8%-os hiány teljesítését is 2009-ben. Bár a költségvetési felelősség intézményrendszere erősödhet, a kutatóintézet továbbra is hiányolja azokat a kiadási oldali illetve adóreformokat, amelyek a gazdaság potenciális növekedési ütemét emelhetik.
Az export visszaesése miatt a kereskedelmi mérleg aktívuma 2009-ben csökken. Bár az országban működő külföldi cégek jövedelmezősége mérséklődik, a bizonytalanság miatt erőteljesebb profit-repatriálásra számítunk, és drágul az adósság típusú külső finanszírozás. Így a külső finanszírozási igény a 2008-as javulás után jövőre ismét nő majd, a GDP 3,3%-áig. Emiatt a bruttó külföldi adósság is tovább emelkedik, megközelítve a GDP összegét.
Az ICEG teljes jelentése letölthető a kutatóintézet weboldaláról.
