A nagyvállalatok (250 fő felett) körében meglepő kép rajzolódik ki: az iparág egészét ők ítélik meg a legkevésbé pesszimistán, a legmagasabb arányban várva a növekedést, és a legkisebb mértékben a visszaesést. Saját teljesítményük megítélésében viszont jóval megosztottabbak – a visszaesést valószínűsítők aránya itt közel háromszorosa a kisvállalatoknál mért szintnek. Működésüket leginkább az energiaköltségek, a geopolitikai feszültségek, az ázsiai gyártók által mára még intenzívebben felpörgetett árverseny, piaci terjeszkedés kihívásai határozza meg.

Továbbá több válaszadó kifejezetten említette a gépipari, valamint az autóipari-akkumulátoripari kereslet ingadozását, mint jelentős kihívást. A nagyobb cégek terveinek, várakozásainak középpontjában pedig nem csupán az általánosabb digitalizációs kihívások, hanem kifejezetten az AI-alapú hatékonyságnövelés áll.

Fővárosi vs. vidéki vállalatok

A vidéki szereplők emellett kevésbé bíznak saját kilátásaikban: 21 százalékuk vár csökkenést, szemben a fővárosiak 11 százalékával.

A fővárosi cégek körében elenyésző azok aránya, akik egyáltalán nem használnak AI-t, míg a vidéki vállalatoknak közel ötöde rendkívül óvatos a legújabb automatizációs és AI- technológiák kapcsán.

A fővárosi cégek emellett nagyobb arányban számítanak az uniós forrásokra, mint növekedési tényezőre. A munkaerőhiány mindkét régióban általános, de míg a fővárosban erősebben érződik a mérnökök, projektmenedzserek és IT-szakemberek hiánya, addig vidéken a hagyományos szakmunkások – villanyszerelők, hegesztők, CNC-kezelők – pótlása okozza a legnagyobb fejfájást.