Az idén legalább annyi minden változik meg július 1-től, mint amennyi hagyományosan január 1-től szokott. A 2023 második félévétől többnyire olyan szabályok módosulnak, amik a mindennapi pénzügyeinket érintik.

Majdnem kétszer annyit kell adózni a kamatnyereség után

A július 1-től élő változások közül a legnagyobb csapást a pénzünkre a kormány adóemelése jelenti. Júliustól a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is meg kell fizetni a megtakarítások, befektetések kamatjövedelmeire. Az új adó olyan befektetésekből származó jövedelmekre vonatkozik, amelyek az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek. Ide tartoznak a folyószámláinkon lévő összegek, a lekötött betétek, a unit-linked életbiztosítások nyeresége, a kötvények és befektetési jegyek hozama.

Azokra a befektetési nyereségekre nem kell pluszban szochót fizetni júliustól, amelyek nem kamatjövedelemként adóznak vagy részesülnek adókedvezményben az szja-törvény szerint. Ilyen például az árfolyamnyereségként adózó, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, a tartós befektetési számlán lévő, illetve a biztosítási és nyugdíj-előtakarékossági kedvezményekkel támogatott befektetésekből származó jövedelem. Az állampapírok hozama után továbbra sem kell semmilyen adót fizetni, tehát azok a kamatadó után a szocho alól is mentesülnek.

A banki betéteken elérhető nyereséget nemcsak a szocho korlátozza, hanem a kamatstop is. Ez ugyan eredetileg június 30-ig tartott volna, de a kormány a napokban ezt kitolta, egyelőre szeptember 30-ig. Ez a korlát a magánszemélyek közül csak azokat érinti, akiknek 20 millió forintnál nagyobb összegű betétszerződésük van.