A szabadidő eltöltése, a szórakozás legkedveltebb formái Magyarországon sok eltérést mutatnak más országokhoz képest, hangsúlyozta Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezetőp igazgatója azon a sajtótájékoztatón, ahol legújabb kutatásukat mutatták be. - Egyetlen hasonlóság: ahogyan szinte mindenütt, a szórakozás legnépszerűbb színtere az otthon, - a magyar válaszadók 54 százaléka számára. Idetartozik a tévé-nézés, zenehallgatás, olvasás és számítógépezés. A második legtöbb szavazatot kapott tevékenységi kör szintén az otthonhoz kötődik: barkácsolás, lakás karbantartása és kertészkedés; a mutató 11 százalék. Harmadik a mozi 9, majd következik a színház, opera és koncert együttese 8, a vendéglátóhely és klub 8, a vendéglátóhely és klub 6, sportolás vagy fitness 3 és a sportesemények helyszíni megnézése 2 százalékos említési aránnyal. (Megjegyezzük, hogy egy válaszadó legfeljebb 3 szabadidős tevékenységet nevezhetett meg).
Az adatokat a GfK csoport brüsszeli székhelyű Ad Hoc Worldwide intézete 21 közép- és nyugat-európai országban, továbbá Oroszországban, Törökországban és az USA-ban tárta fel, idén tavasszal. végzett felmérése.
Mindegyik országban a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével végezték a vizsgálatot. Megállapították, hogy összességében a válaszadók 44 százaléka a munkára fordít több energiát, 23 a magánéletére, 33 pedig ugyanannyit egyikre is, másikra is.
Magyarországon a dolgozók és tanulók 28 százaléka mondta azt, hogy sokkal több energiája megy el munkára, 17 pedig, hogy valamivel több, mint a magánéletre. Szabadidőre a megkérdezettek 6 százalékánál megy jóval nagyobb mértékű ráfordítás, mint a munkára, további 9-nél pedig valamivel nagyobb. Egyensúlyban van a két oldal 40 százalék számára.
A 15 éves és idősebb felnőtt lakosság 55 százaléka tartozik a dolgozó vagy tanuló kategóriába.
A nemzetközi összehasonlításban alacsony mutatók a magyar felnőttek nagy részének passzivitásáról tanúskodnak. Alátámasztják egy másik életstílus-vizsgálat eredményét, amely szerint a magyarok átlagos életstílusát leginkább a defenzíva jellemzi.
“Hajlandó-e ön egy kulturális esemény megtekintése végett két órát utazni, csak odafelé?” – hangzott a felmérés egyik kérdése. A magyar válaszadók 54 százaléka mondott nemet, 46 pedig igent. Ez hasonlít a közép-európai átlaghoz. Nyugat-Európában 61 százalék az igen javára, a 38 százalékos nem-mel szemben. Az USA válaszadóinak 72 százaléka vállalna két órás utat egy előadásért, és csak 22 százalék vonakodik.

Általában elmondható, hogy a vizsgált országokban átlagosan kétszer annyian (44 százalék) áldoznak több energiát a munkájukra, mint a magánéletükre 23 százalék).

Főleg Nyugat-Európában nincs ekkora különbség, de az USA-ban sem. Portugália, Görögország és Spanyolország a kivétel, ahol a munkaráfordítás meghaladja a nyugat-európai középértéket.

A fejlett országokban általában magas azok aránya, akik egyensúlyban tartják a kettőt. Kiemelkedik Hollandia, ahol a válaszadók 54 százaléka egyforma energiával dolgozik és éli magánéletét, de Belgium, Svájc és Svédország 45 százaléka is jóval az átlag feletti.

A magánélet elsőbbségét a legtöbben Nagy-Britanniában érzik, a válaszadók 32 százaléka.

Közép-Európában a csehek, azután az oroszok és különösen a törökök nagyon sok erejét viszi el a kenyérkereset.

Négy válaszadó közül három otthon tölti el legszívesebben a szabadidejét, ha az összes vizsgált országot nézzük. Legnagyobb a különbség az USA 84 és Nyugat-Európa 66 százaléka között. A kettő közé esik Oroszország (74), Törökország (74) és Közép-Európa (71).

Otthonülő típusok főleg a görögök, portugálok is finnek között találhatók. Legkevesebben a dánok és magyarok (54-54 százalék) nevezték meg az otthont, mint szórakozásaik kedvelt helyét

Magyarországon egyetlen szélsőséges adat található a szóban forgó életstílus-kutatásban. Barkácsolni, kertészkedni csak a magyarok 11 százaléka szeret, és a spanyolok 10 százalékához hasonlóan az arány jóval alacsonyabb, mint a 36 százalékos közép-európai vagy 32 százalékos nyugat-európai átlag. A ház és kert körüli teendők legnépszerűbbek a románok (56 százalék) és az amerikaiak, osztrákok és svédek körében (egyaránt 40 százalék).

A 21 ország összesített adatai alapján a vendéglőbe és klubba járás a szabadidő eltöltésének második legkedveltebb módja. Az átlagos 38 százalék mögött azonban jelentős a szóródás. Nagy-Britanniában (59), Hollandiában (54) és az USA-ban (53 százalék) legelterjedtebb ez a szórakozás. A magyarországi 6 százalék a legalacsonyabb mutató. De erősen alulreprezentált Románia (11), Törökország (13) és Lengyelország is (17 százalék).
A mozi a fejlett országokban inkább vonzza az embereket, mint akár Közép-Európában, akár Oroszországban vagy Törökországban. Nemzetközi átlagban a válaszadók 29 százaléka megy szívesen moziba, míg a magyarok és románok közül csak 9 százalék. Lengyelország és Oroszország is lemarad az átlagtól 13, illetve 14 százalékos említéssel.
A másik véglet: a spanyolok 44, amerikaiak 40 és a dánok 35 százaléka számára kedvelt szórakozás a mozi.
Amíg a 21 ország válaszadóinak 20 százaléka sportol szívesen, addig a magyarok sereghajtók – mindössze 3 százalékkal. Törökországban 8, Romániában 10, Oroszországban 11 százalékos ez a mutató. Legaktívabbak a finnek 55, svájciak 50 és svédek 40 százalékkal, ami a téli sportok mozgósító erejét bizonyítja.
A színpadi művészet, színház-opera-koncert iránti érdeklődés magyarországi 8 százalékát csak a portugálok 7 százaléka múlja alul. Lengyelországban és Romániában 9-9, Törökországban 11, Franciaországban pedig 12 százalékos a mutató. Az összes vizsgált ország 21 százalékos középértékéhez képest a dánok, belgák és svédek aránya a legmagasabb.
Sporteseményekre valamennyi válaszadóból mindössze 13 százalék vágyik. Háromszor annyi férfi, mint nő. Az átlagot sokkal meghaladja a csehek (21) és a svédek (20 százalék) aránya. Legpasszívabbak a magyarok 2 százalékkal, majd az oroszok és franciák következnek 8-8 százalékos mutatóval.
Kulturális eseményre többé-kevésbé az összes válaszadó kétharmada hajlandó akár két órát is utazni, majd előadás után ugyanannyit vissza. A közép-európai és oroszországi átlag ennél jóval alacsonyabb. A magyar mutató 46 százalékos, ugyanannyi, mint a lengyel és az orosz. Ennél csak a román alacsonyabb.
Kiemelkedően vállalkozó szelleműk az amerikaiak 77, görögök 73, hollandok 72, angolok és svájciak 71-71 százalékkal.
A várakozásnak megfelelően a fiatalok mozgékonyak, hiszen a 30 évesnél fiatalabbak nemzetközi átlaga 39 százalék. De nem maradnak el tőlük a 30-49 évesek sem, a maguk 31 százalékával.