A luxemburgi Európai Bíróság október 11-én ítéletet hirdetett tett az immár évek óta zajló, helyi iparűzési adóval (HIPA) kapcsolatos perben. Az EB mai döntése értelmében a HIPA nem minősül tiltott forgalmi adónak, így alkalmazása összeegyeztethető az uniós jogrendszerrel. (Amennyiben kíváncsi az ítéletí teljes szövegére magyar nyelven, kattintson ide.)
(Korábban luxemburgi tanácsnokok és maga az Európai Bizottság, élén Kovács adóügyi biztossal is az uniós joggal nem összeegyeztethetőnek tartotta a HIPA-t, később viszont megváltoztatták álláspontjukat.)
A HIPA ezzel szemben egyrészről az adózási időszakban értékesített termékek, illetőleg végzett szolgáltatások árbevétele, másrészről az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, valamint az anyagköltség közötti különbözeten alapul. Mivel a HIPA t adott időszak árbevétele alapján számítják ki, nem lehet pontosan megállapítani azt az adóösszeget, amelyet az egyes termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások alkalmával adott esetben az ügyfélre hárítanak, úgyhogy nem teljesül az a feltétel, miszerint ezen összegnek az adóalany által bevételezett vételárral kell arányosnak lennie.
Oszkó kissé furcsának találta a Bíróság értelmezését, hiszen Luxemburg arra alapozta ítéletét, hogy az iparűzési adó (szemben az áfá-val) nem jelenik meg a végső árban, nem ügyletenként számolják, így nem arányos az értékesítéssel és mértéke nem számítható ki egy ügyletre, illetve nem hárítható át. A Deloitte - magyar ügyfeleit képviselve - azzal érvelt, hogy miután a HIPA (leegyszerűsítve) a beszerzésekkel csökkentett forgalom után kell megfizetni, ezért nyilván arányos a forgalommal. A mértéke pedig (sok önkormányzat esetében) két százalék, ami így kimutatható minden ügyleten...
Cégek a HIPA ellen
Azon magyar cégek többsége, amelyek kitartottak amellett, hogy az iparűzési adó ellentétes az uniós joggal, egyébként befizette és bevallotta az adóját. (A legtöbb könyvelő nyilván ezt a jogkövető magatartást javasolta). Sokan viszont eleve vitatták az adót, és ugyan befizették, ám bevallásukban "az iparűzési adó mértéke" rubrikába nulla forintot írtak. "Ezen cégek egyébként egyből számíthattak a helyi önkormányzat adóügyi ellenőrzésére, így a Deloitte nem is tanácsolta ezt a magatartást" - mondta Oszkó Péter, aki szerint az eljárásban való részvétel viszont azért volt fontos, mert az Európai Bíróság nem hozott volna olyan ítéletet, ami a teljes, csatlakozás óta beszedett adót visszajuttatta volna az adózóknak. A szintén "átengedett" olasz IRAP 100 milliárd eurójába került volna a római kormánynak, Magyarországon pedig nagyjából évi 400 milliárd forintot tesz ki a helyhatóságok által beszedett iparűzési adó. Így ebben az esetben - a magyar kormány által 800 ügyletről - szóló perben csak az érintett cégeknek járt volna vissza az adó.
(Aki nem fizetett, azon már valószínűleg végrehajtották, aki fizetett, de nullás bevallást adott be, az valószínűleg bírságot kap, ráadásul nem vonhatta le az adót a társasági adóalapjából sem...)
Károsadó
"Annak ellenére, hogy az Európai Bíróság mostani döntésével lehetővé tette a helyi iparűzési adó fenntartását, annak rendszere továbbra is sürgős felülvizsgálatra szorul" véli Oszkó Péter. A szakember szerint a HIPA hátrányosan érinti Magyarországot mind a beruházások, mind pedig a foglalkoztatás tekintetében, végső soron pedig rontja hazánk versenyképességét. Ugyanis nagyon nagy hátránya, hogy sem a beruházások, sem a foglalkoztatás költségei nem levonhatóak belőle, így éppen azon cégek járnak legrosszabbul, akik sok munkavállalót foglalkoztatnak és nagy beruházásokat hajtanak végre - az előbbi nyilván főleg a helyi gazdaságnak (és így az önkormányzatnak), az utóbbi pedig az egész ország versenyképességének tesz jót...
A 3200 magyarországi önkormányzat jelentős részének egymagának kell kivetnie, beszednie és ellenőriznie az adózási kötelezettséget, ami mind helyi, mind össztársadalmi szinten jelentős adminisztrációval és jelentős kiadással jár. A másik oldalon sem jobb a helyzet, van olyan cég, amely 1300 önkormányzatnak fizet, ami 1300 ügyintézést is jelent egyben....
Oszkó Péter arra a kérdésre, hogy mi válthatná ki a HIPA-t, azt válaszolta, hogy már megjelentek a helyi adózás felé elmozdulni látszó változtatások a rendszerben: 2009-től bevezetendő helyi ingatlanadó részben kiválthatná a HIPA-t, bár az évi 400 milliárd forint biztosan nem jön ki belőle. Oszkó szerint ezen kívül a személyijövedelem-adó helyben maradó részének növelése lehetne még megoldás (bár az elmúlt magyar kormányok éppen az adóközpontosítás felé tolták a rendszert...)
"Az iparűzési adót a KPMG szakértői továbbra is a legkevésbé hatékony, a vállalkozások jövedelmi viszonyait figyelmen kívül hagyó versenyt erősen torzító hatású és Magyarország versenyképességét hátrányosan befolyásoló adónemnek tekintik, és szorgalmazzuk annak gyökeres átdolgozását, vagy eltörlését" - tette hozzá a volt pénzügyminiszter.
