Színlelt szerződések
- Beszélgetőpartnerek: Juhász István, az Apeh szakmai elnökhelyettese és Demcsák Mária, a Piac és Profit magazin főszerkesztője.
- Műsorvezető: Kummer Krisztián, a Piac és Profit újságírója
Mitől színlelt egy szerződés?
Demcsák Mária szerint a munkaviszonyt meg lehet különböztetni a vállalkozási szerződéstől úgy is, hogy bizonyos egyéb jelek utalnak rá. A névjegykártya, a telefon vagy mellékszám például pont arra utal, hogy nem egy cég végzi a munkát, hanem egy alkalmazott-szerű megbízott. Az Apeh gyakorlata szerint egy ilyen "jel" nem feltétlenül jelenti egyből a színleltséget - mondta Juhász István, de ha több ilyen jelet fedez fel az adóhatóság, akkor nagy esély van a szerződés átminősítésére.
Ilyen jelnek minősül a munkaköri leírás, a személyes közreműködés kikötése (tehát például ha a Pajtás Bt-ből kifejezetten Kovács úr munkájához ragaszkodik a megbízó), az alá- és fölérendeltségi viszony (hiszen egy két vállalkozás szerződéses viszonyára ez nem jellemző), a kitétel, miszerint a megbízó biztosítja a munkavégzés feltételeit és eszközeit, vagy az, ha a szerződésben szó van arról, hogy a megbízó köteles feladatot adni, a megbízott pedig köteles rendelkezésre állni.
Demcsák Mária szerint egy szerződés kölcsönös érdekek mentén jön létre, mindkét fél megelégedésére, és a szeződés szabadsága komoly jog. Az Apeh szakmai elnökhelyettese szerint viszont abban állapodnak meg, hogy minél kevesebb járulékot és adót fizetnek, ráadásul legtöbbször nem kölcsönös érdek-elismerésről van szó, hanem a munkáltató diktál., hiszen másképp nem hajlandó foglalkoztatni a munkára a jelöltet. Ezt szerinte az Apeh ellenőrzései is alátámasztják, hiszen az esetek 20 százalékában a fogllakoztatottak jelentik be, hogy színlelt szerződésekkel dolgoznak.
Mi történik július 1. után?
Juhász szerint a moratórium arról szól, hogy a szankciók alól lehet mentesülni és nem arról, hogy lehet a munkaviszonyt szerződéses viszonyként működtetni június 30-ig. Július elseje után viszont már visszamenőleg kiszabható és befizetendő a büntetés - emeli ki a Piac és Profit főszerkesztője. Július 31. után - teszi hozzá az Apeh elnökhelyettese, teljes erőbedobással fogja az Apeh ellenőrizni és ha színlelt szerződésekre bukkannak a kollágák, akkor a büntetés visszamenőleg lesz érvényes.
Kik fizetik a büntetést?
Elsősorban a foglalkoztató fizet, ám például egy egyéni vállalkozó is kerülhet ilyen helyzetbe. Abban az esteben, ha az Apeh a foglalkoztatottat ellenőrzi, nagyobb eséllyel tekinthet el az Apeh a büntetéstől, mint a munkadó esetén. Tehát, ha a foglalkoztatónál talál az Apeh ilyen jellegű szerződést, akkor adhat igyzolást a foglalkoztatottnak, aki önellenőrzést végezhet és végül kérheti a büntetés mérséklését vagy elengedését.
#page#
Juhász István szerint nem érdemes a cégeknek folytatniuk a színlelt szerződések gyakorlatát arra építve, hogy az Apeh ritkán jön ellenőrizni. A szankciók több, mint kétszeresen haladják meg a járulékok szintjét, így elég sokat kell fizetniük. Az elmúlt időszakban 61 cég tett bejelentést a szerződések átalakításáról, ami nem volt kötelező - nem kell önfelejtenünk magunkat!
Mi lesz a munkaerőpiaccal?
100 ezer színlelt szerződés van Magyarországon a kormányzat becslései szerint, mi történik a munkaerőpiaccal, ha ezek a szerződések átalakulnak? Demcsák Mária szerint számos kényszerből fenntartott vállalkozás fog megszűnni, hiszenn nem lesz szükség rá, hogy számlát adjon. Juhász István szerint a munkanélküliség nem fog növekedni a változások miatt, hiszen a legtöbb esetben a a foglalkoztatott be van jelentve minimálbérre és a fennmaradó részt teljesíti megbízási szerződés alapján. Most tudomásul kell venni, hogy ha nincs több forrás a cégnek, akkor a megbízott/munkavállaló kevesebbel is be kell, hogy érje.
A munkaviszony mellett sok esetben az ekhó lehet a megoldás, ami ugyan kicsivel többe kerül, de nem támadható. - mutat egy megoldást az Apeh elnökhelyettese. Így pédául egy műsorvezető főállásban dolgozik, de ha megír egy forgatókönyvet vagy más munkát is végez eseti jelleggel, akkor aaról számlát nyújthat be a megbízójának.
Mit tehet a határozat ellen az adózó?
Az Apeh határozatai ellen fellebbezésssel lehet élni, ha pedig az adóhatóságnál tett észrevételeket elutasítják, a határozatok a bíróságon megtámadhatóak. Az elmúlt időszakban 20 esetben az Apeh nyert, és csak két esetben adott a bíróság a megbízásos szerződéssel foglalkoztatottnak igazat.
A bejelentések valóságtartalmát az adóhatóság utóellenőrzés keretében megvizsgálja.
A színlelt szerződéseket a leggyakrabban egyéni vállalkozóval kötik, de nem ritka az sem, hogy egy másik társasággal, amelynek személyesen közreműködő tagja (jellemzően egy bt. beltagja) a foglalkoztatott. Megbízásos jogviszonyban való foglalkoztatás is előfordul, de jóval ritkábban.
A színlelt szerződések egyébként nem csak a sajtóban és az előadóművészi körben jellemzőek, jelentős a számuk az ipar és a kereskedelem területén is, de találkozni ilyenekkel az áruszállítás, a vendéglátás, az oktatás, a mezőgazdaság, a sport, sőt a pénzügyi vagy a jogi területen is. Gyakran jónevű cégek is alkalmazzák ezt a formát.
Az ellenőrzés során alkalmazott elv, hogy a szerződést, ügyletet annak valódi tartalma alapján kell minősíteni. Ezt a jogelvet a bírósági gyakorlat is megerősítette több döntésében. Azt azonban az adóhivatalnak kell bebizonyítania, hogy színlelt szerződésről van szó.
elsődleges minősítő jegyek, mint például a feladat munkakörként való meghatározása, a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállaló rendelkezésre állása, vagy az alá-fölérendeltségi viszony.
A másodlagos minősítő jegyek: az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog, a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helye, az elvégzett munka díjazása, a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása, vagy például a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása.
Több elem együttes jelenléte már tartalmilag munkaszerződést jelenthet. Az APEH a bizonyítás során az egyes tartalmi jegyeket külön-külön bírálja el, az egyes elemeket az eset körülményeitől függően, eltérő súllyal értékeli. Így például hiába dönt a munkavégzés helyéről vagy munkaidejének felhasználásáról a munkát végző, ha tevékenységét egyébként a munkáltatói hierarchiába integráltan, kizárólag utasítások alapján végzi.
Az adóhivatal a szerződéseket egyébként nem minősíti át, ehhez nincs is joga. Felhatalmazása arra terjed ki, hogy az adó- és járulékkötelezettségeket a valós szerződéses tartalom alapján állapítsa meg.
