Magyarországon a környezetvédők egyik legfontosabb célkitűzése a megújuló energiaforrások segítségével megvalósítható villamosenergia-termelés népszerűsítése lehet. Az EU-csatlakozás során hazánk vállalta, hogy 2010-re a villamos energia 3,6 százalékát megújuló energiaforrásból állítja elő. A kormány határozatot hozott arról is, hogy a bioanyagok felhasználásának részaránya 2010-re érje el a két százalékot.

A biodízel üzemanyag-előállítás, a szélerőgépek, a biomassza felhasználás vagy a napenergia hasznosítás ma még nem a legköltséghatékonyabb technológiák, azonban vannak előremutató jelek arra, hogy ez a helyzet korlátos időn belül változhat. 

A szél mindig fúj, csak nem mindig nálunk

Egyedül a szélenergia villamos áram-termelésre irányuló hasznosítását nem támogatja Reiniger Róbert, a Deloitte környezetvédelmi tanácsadó részlegének vezetője.

A környezetvédelmi szakértő, a cég mai műhely-beszélgetésén elmondta, hogy véleménye szerint a megújuló energiaforrások hasznosítására kiépítendő hazai infrastruktúra kiválóan alkalmas munkahelyteremtésre és hazai technológiák alkalmazására, a szélerőgépekbe való beruházás azonban nem járul hozzá az említett a célokhoz.

A szélerőművek telepítéséhez elegendő a rendelkezésre álló külföldi technológiák hazai importálása - állítja a szakember, nem beszélve arról, hogy a szél felhasználásával előállítható energiamennyiség ingadozó és nem is prognosztizálható teljes pontossággal.

Hátrányos a kisberuházóknak

A Deloitte mai műhely-beszélgetésén más környezetvédelemmel kapcsolatos témák is foglalkoztatták a résztvevőket. Többek között a tavaly decemberben életbe lépett új hatásvizsgálati IPCC jogszabályról (314/2005. Kormányrendelet) esett szó.

Az új jogszabály sok esetben felgyorsítja és racionalizálja a környezetvédelmi engedélyeztetések menetét, azonban nem hoz átütő változásokat a környezetvédelmi eljárásokért felszámolt illetékek, és az engedélyeztetési díjak ügyében.

Mind a zöldek, mind a beruházók aggályosnak tartják, hogy továbbra is mindenki számára egységesek maradtak az említett díjak, azonban nem növekedtek a kis környezetvédelmi beruházásokat ösztönző állami támogatások.

Aarchus

Szó esett az 1998-as Aarchusi Egyezményről is, amely immár az EU joganyag része, és amely szabályozza a társadalmi részvétel formáit és a tájékozódáshoz való jogot a környezetvédelmi kérdésekben. Az egyezményben lefektetett jogelvek érvényesülése legutóbb az M0-s autópálya építés új 30-as és M3-as útvonalat összekötő szakasza kapcsán kevert fel nagy port a sajtóban.

A műhely-beszélgetésen elhangzott szakértői véleményekből kirajzolódik, hogy Magyarországon komoly problémát okoz, hogy a közintézmények nem tájékoztatják megfelelő módon és időben a környezetvédelmi kérdések érintettjeit.

Klein Gábor