A Coface Hungary által Kolozsváron, június 15-16. között szervezett gazdasági fórum arra kereste a választ, hogy milyen üzleti lehetőségekkel, milyen kockázatokkal néz szembe a Románia felé nyitni szándékozó magyar vállalat, és hogy mire számíthat a magyar piaci lehetőségek iránt érdeklődő romániai cég, miként lehetne, a magyarországi tapasztalatokat felhasználva, gazdasági téren zökkenőmentessé tenni Románia 2007 január 1-re várt uniós csatlakozását.
"Magyarország példa lehet Romániának azzal, amit az elmúlt tíz esztendőben tett" - jelentette ki fórumot megnyitó Cristian Ionescu, a Coface Románia ügyvezető igazgatója, aki a két ország makrogazdasági mutatóit állította párhuzamba, ugyanakkor megpróbálta feltárni, megmagyarázni mi rejlik a rideg számok mögött. Elmondta, 2005-ben Romániában bő kétszer annyi lakós termelte meg az ország 80 milliárd eurót kitevő GDP-jét, mint Magyarországon, amelynek a nemzeti jövedelme tavaly elérte a 88 milliárd eurót. A Coface 2006 áprilisi ratingje Romániát A4-es, míg Magyarországot A2-es kategóriába sorolta.
Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója konkrét gyakorlati példákon keresztül vázolta fel a két piac jellemzőit, különbségeit. Romániában, akárcsak Magyarországon a kereskedelem dominál a termelés fölött, s a kettő közötti ágazat csak mélyül az unióban. Előrejelzése szerint az elkövetkező években mindkét országban keményszik a versenyhelyzet, piackoncentráció következik, romlik a kifizetési hajlam, Románia számára pedig jó lenne, ha szolgáltatásokat és bizonyos termékeket sikerülne kivinnie a szomszédos országokba. Az általában pesszimistább hangvételű román szakemberekkel ellentétben Szabo szerint a csatlakozás után nem tűnik el a romániai cégek fele, és az ingatlanárak sem szöknek az egekbe, miként azt jósolgatják Bukarestben.
A Románia irányába nyitó magyar cégekre váró kereskedelmi rizikók csökkenthetőek, ha az illető vállalat, a Coface Hungary segítségével kockázatcsökkentő stratégiát dolgoz ki, amelyek közül, a cégminősítés mellett a legfontosabb a hitelbiztosítás. Radetzky Jenő, a frissen alakult Román-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az intenzív gazdaságfejlesztési programok szükségességéről, a csatlakozás után háttérbe szorult és nyertes ágazatokról valamint, a regionális befektetésekről számolt be.
A szakemberek mellett politikusok is részt vettek a fórumon. Gilyán György, a gazdasági és közlekedési minisztérium államtitkára Magyarország csatlakozásának gazdasági konklúziót vonta meg, és tanácsokkal szolgált a romániai cégek számára, Winkler Gyula, a román kormány kereskedelmi ügyekkel megbízott minisztere országa gazdasági növekedéséről, a két közös, román-magyar eurórégió jelentőségéről beszélt, tételesen felsorolva az országok között már kiépített intézményes kapcsolatokat. Andreea Vass, a román elnöki hivatal gazdasági és szociál-politikai ügyek osztályának szakértője Románia makrogazdasági elemeit hasonlította össze az EU-hoz, rámutatott a román és magyar gazdasági stratégiák közötti különbségekre: Budapest az export és a direkt külföldi beruházásokra alapoz, míg Bukarest a fogyasztásra.
Az üzletemberek, a két ország gazdasági szférájának meghatározó személyiségeinek részvételével szervezett fórumon és a kialakult vitában szóba került még a pénzügyi-banki rendszer fejlesztése és konszolidációja, az üzleti környezet stabilitása, miként csökkentheti lemaradását a két ország az EU legfejlettebb 15 tagállamához viszonyítva, a román gazdaságra az EU-ban váró nehézségek.
A fórum ugyanakkor kiváló alkalom volt egymás jobb megismerésére, a tapasztalatcserére és információgyűjtésre.
