Kormányzati megszorító csomag
Oszkó Péter szerint a minap elfogadott csomag két szemszögből is visszafogja a kis- és középvállalati szektor képviselőit. A négy százalékos szolidaritási adó vagy az elvárt társasági adó főleg a kis nyereséggel működő vállalkozásokat hozhatja rossz helyzetbe. A foglalkoztatottakra rakodó magasabb közterhek (járulék vagy a természetbeni juttatások) pedig drágítják az élőmunka terheit. A közterhek emelkedésével egyidejűleg pedig emelkedik a fenyegetettség, ami az Apeh erősödő ellenőrzését takarják.
Oszkó Péter szerint egyes esetekben a szigorítások akár a teljes profitot is elvihetik, és bár nehéz előre számolni, az adószakértő nem zár ki nagyobb számú csődöt sem.
Szabadon átváltható
Szabó Csaba szerint a forintgyengülésre lehetett ugyan számítani, de egyelőre még mindig a devizahitelek jelentik az olcsóbb finanszírozási forrást a forinthitelekkel szemben. Ugyan lehet arra számítani, hogy a mostani árfolyamhoz képest a forint erősödik (és így a devizahitelek törlesztő-részletei csökkennek), de azt javasolja, hogy a vállalkozók ne spekuláció alapján döntsenek, inkább minden vállalkozás mérlegelje, hogy bevételeinek és költségeinek alakulása ilyen finanszírozási formát igényelnek a legjobban. Ráadásul ugyan a devizahitelek egyelőre az olcsóbbak, de egyre több pénzintézet kínál átválható hiteleket, amely segítségével mindig a kedvezőbb formát választhatja a kölcsönfelvevő.
Az MKB igazgatója szerint egyelőre nem látható a hitelkérelmek visszaesése, bár a bankok érzékelik, hogy a vállalkozások tervezett beruházásaikkal várnak.
Tehernövekedés
A legtöbb vállalkozás esetében nehéz egyből megítélni a terhek növekedésének pontos mértékét. Az évás cégek esetében ez egyszerűbb: októbertől 10 százalékkal nő az eva mértéke, a járulék alapja a minimálbér kétszerese lesz, bár ez alól lehet felmentést kapni. A szolidaritási adó négy százalékát sem lehet egyszerűen a 16 százalékos társasági adóhoz adni, hiszen eltérő alapjuk. A devizahiteleiknél elvileg az árfolyamváltozás okozta nyereséget is ki kell mutatassák a könyveikben - erre 4 százalékos adót kell fizetni, dacára, hogy a pénz nincs is náluk. A házipénztár adója némileg egyszerűbb, bár sok fejtörést okozhat a vállalkozóknak. A szabály szerint a bevétel 0,8 százalék, minimum 300 ezer forint lehet a pénztárban, a napi zárásnál, ha a tényleges összeg nagyobb, akkor arra 20 százalék adót kell fizetni. Korábban ugyan nem volt megadóztatva a házipénztár, bár sokan kivették és magáncélokra költötték a házipénztárban jegyzett összeget, így természetesen az állam által nem volt nyomon követhető és megadóztatható. Most egyszeri 10 százalékkal ki lehet venni (utólag) - ez egyszeri lehetőség.
Mit javasolnának a kormánynak?
Oszkó Péter szerint a megszorító intézkedések szükségszerűségét senki sem vitatta, a költségvetést egyensúlyba kell hozni, ez a választások után kialakult erre a konszenzus. Középtávon viszont nem a bevételek növelése, hanem az állami kiadások csökkentése a lehetőség az államháztartás rendbetételére. A későbbiekben pedig egy olyan adószint kialakítása, ami nem veszélyezteti a vállalkozások életképességét és jövedelemtermelő képességét sem.
Banki szempontból az üzleti szféra fehérítése mindenképpen kivánatos, hiszen ha a sok szempontból zavaros cégek megváltoznak vagy kikerülnek ebből a körből, az a banki marzs csökkenéséhez - így olcsóbb hitelekhez vezet. A következő időszakban a adórendszer és a nagy elosztórendszerek reformja mellett a 2007-2013-as uniós költségvetésből Magyarországnak jutó támogatásokra kell koncentrálnia, hiszen ezek jelentős része éppen a kkv-szektor fejlesztésére érkezik.
