A törlesztési moratóriumot (más néven fizetési szüneteltetést) 2020. március 18-án hívta életre a kormány a Covid-járvány okozta gazdasági nehézségek enyhítésére, sokan ugyanis nem tudták volna fizetni a hiteleiket. A moratórium eredetileg minden hitelre automatikusan vonatkozott, vagyis a 2020.03.18-ig folyósított kölcsönök törlesztőrészletét nem kellett megfizetniük az adósoknak. A meg nem fizetett kamatot azonban a bankok nem engedik el, azt később vissza kell fizetni.

Fontos, hogy a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatot a bankok nem kérhetik el egy összegben az adósoktól, azt a hátralévő futamidő alatt egyenlő részletekben kell megfizetniük. Ráadásul az összegyűlt összeg maga nem kamatozik, így az gyakorlatilag olyan, mintha kamatmentes kölcsönt kapott volna az adós.

További fontos szabály, hogy a moratórium utáni havi törlesztő nem emelkedhet kifejezetten a moratórium miatt. Mivel a moratórium alatt meg nem fizetett kamatot végül vissza kell fizetni, ez csak úgy kivitelezhető, ha a kölcsön futamideje meghosszabbodik, vagyis valamelyest hosszabb lesz a futamidő, mint eredetileg volt.

Kevesen maradtak a moratóriumban

A szüneteltetés már 33 hónapja fennáll - az intézkedést többször meghosszabbították -, jelenleg már csak az arra rászorulók számára maradt meg a törlesztés szüneteltetése, de nekik is csak akkor, ha ezt külön kérték a bankjuktól.

A szüneteltetés sokaknak segített átmenetileg, vannak azonban olyanok, akik 33 hónap óta nem törlesztenek. A moratóriumban lévők száma az indulás óta azonban jelentősen csökkent, az egyre nagyobb számban kilépő ügyfelek miatt 2022. augusztusra már csak a vállalati hitelek mindössze 1 százaléka, a lakossági hiteleknek pedig 3 százaléka vett részt a célzott fizetési moratóriumban, arányuk pedig azóta tovább csökkent.