A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és az árutőzsde integrációja érdekcsoportok több hónapos harcának terméke – bár a jelek szerint a nemes szándék csupán „melléktermék” (lásd a Piac és Profit 2004. januári számát). Az árutőzsde – szintén rendkívüli közgyűlésen - már tavaly decemberben döntött az összeolvadásról.
A februári rendkívüli közgyűlést – a szavazatok tíz százalékát elérő – tulajdonosi kör indítványára hívja össze az értéktőzsde igazgatósága, a napirendi pontok többnyire a Budapesti Árutőzsdével (BÁT) való integráció körül forognak. Az összeolvadás gyakorlatilag a BÁT tevékenységének átvételét – pontosabban: megvételét - jelenti, ami az önálló árutőzsde megszűnésével és a BÉT átnevezésével is jár. A napirendi pontok között szerepel az árutőzsde Keler Rt.-ben meglévő 25 százalékos tulajdonának megvásárlásáról való döntés is. (A Keler Rt. a két tőzsde 25-25 és a Magyar Nemzeti Bank 50 százalékos tulajdonában áll.)
Mindkét tőzsde egy jelentős része ugyanazon tulajdonosi kör kezében van, amely felgyorsította a több éve húzódó integrációs folyamatot, kérdéses azonban, hogy a - nyilván általuk - előterjesztett napirendi pontokat a BÉT többi részvényese mennyire fogja támogatni. Ezek – akár a szakmabeliek, akár a pénzügyi befektetők köréből kerülnek ki – az összeolvadás gondolatát eddig is támogatták, de az majd csak február 19-én derül ki, hogy mennyit is hajlandóak fizetni az „áruért”.
A BÁT tevékenységét az értéktőzsde információink szerint piaci értéken venné meg, ami – tekintettel az árutőzsde alacsony tőkearányos hozamára – nem jelent nagy gondot a BÉT büdzséjének. Annál nagyobb falat viszont a 11 milliárdos vagyont felhalmozó, igencsak nyereséges Keler Rt. negyedének megvásárlása, amelyhez a forrást vagy bankhitel, vagy tőkeemelés, vagy mindkettő jelentheti. Az, hogy ezzel a művelettel az itt is, ott is tulajdonos társaságok mekkora hasznot szedhetnek, tiszta matematikai kérdés, az viszont nem, hogy mely bankok lennének hajlandóak a tőzsde akvizícióját finanszírozni. Éspedig azért, mert a bankok egy befolyásosnak mondható csoportja legszívesebben maga venné meg a Keler Rt. minél nagyobb részét – így a jegybank 50%-os pakettjét is.
A fentiek tükrében tehát a február 19-i rendkívüli BÉT-közgyűlés a szó szoros értelmében is rendkívüli lesz, és –bár kimenetele egyelőre bizonytalan - az biztos, hogy az addig esetleg újabb pontokkal bővülő napirend alapján születő döntések mindenképpen hatályosak lesznek. Mindez azért, mert a 9.00 órai kezdéskor „hiányzó” tulajdonosoknak mindössze fél órájuk lesz megérkezni a 9.30-kor kezdődő – minden szín alatt határozatképes – megismételt közgyűlésre.
Részletes elemzésünk a Piac és Profit ma megjelenő, 2004. januári számában
Minősített többség
Legalább ennyi szavazatnak kell összegyűlnie a Budapesti Értéktőzsde február 19-i, rendkívüli közgyűlésén, hogy a negyven éves tetszhalál és közel 15 éves „különélés” után ismét egybekeljen a két budapesti börze. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy megszületik-e a boldogító igen, az utóbbi időszak eseményei alapján azonban egy igen érdekes forgatókönyv körvonalazódik.
Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?
Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!
2025. június 25. 15:30
Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint
Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség
Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.