Az Európai Bizottság (EB) az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) közreműködésével szervezett konferenciát, amelynek témája a kézműipari vállalkozások és a kisvállalkozások egységes piacra történő, 2010-re előirányzott integrációja volt. A konferencia előadói a mikro-, kis-, és középvállalkozások (kkv-k) piaci integrációs törekvéseinek nehézségeiről, a sikeres megoldásokról beszéltek, országuk pozitív példáit bemutatva.
A magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) sikeresen vették az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozás első akadályait. A magyar vállalkozások 35 százaléka szűnik meg évente, de ez elsősorban a globalizáció hatása, nem pedig az EU szabályozásé.
A kkv-k egységes európai piacra történő integrációjának feltétele a vállalkozások részéről a versenyképesség megszerzése ill. fenntartása, törvényalkotói oldalról pedig a versenyegyenlőség biztosítása volna.
Az információ hatalma
"Az információ-áralmás, és az információhoz történő korlátlan hozzáférés jelentős mértékben növelheti a kkv-k versenyképességét az egységes EU-s piacon." hangsúlyozta Franciose Le Bail, a Vállalkozói és Ipari Főigazgatóság főigazgató-helyettese, KKV Követ.
Az IPOSZ a naprakész, széles körű információ-áralmás biztosításának érdekében hozza létre egyrészt azt a teljes körű adatbázisát, amelyben a Magyarországon bejegyzett összes kkv szerepelni fog, minden, a piaci partnerek számára lényeges információkkal.
A folyamatos önképzést és a hatékony vállalkozásvezetői stratégiák elsajátítását segítendő az IPOSZ, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (MVA) közreműködésben, megindítja a vállalkozók számára szervezett szakképzéseit is - számolt be előadásában Kassai Róbert az IPOSZ igazgatóhelyettese.
Háztáji problémák
Az EB ajánlása a kkv-k szabályozásáról és mikro-, kis-, valamint középvállalkozások közötti különbségtételről nem kötelező jellegű a tagországokra nézve. Az újonnan csatlakozott országok a tizenötöktől eltérő gazdasági berendezkedése és hagyományai nem is teszik lehetővé az EB-ajánlás szó szerinti érvényesítését. A versenyegyenlőség megteremtésének alapja, hogy az újonnan csatlakozottak a helyi jellegzetességeket is figyelembe véve határozzák meg, illetve szabályozzák a kkv-kat.
Magyarország kkv-szektor összetétele némiképp eltérő képet mutat Nyugat-Európához képest. A hazai kkv-k 92 százaléka mikrovállalkozás, míg a maradék 8 százalékon osztoznak a kis- és középvállalatok. Az aránytalanság oka elsősorban ott keresendő, hogy a brüsszeli norma a nyugat-európai országokat tekinti mintának, amely csak erős módosításokkal alkalmazható hazánkban. A szolgáltatások szabad áramlása nem biztosított: az EU piaca a magyar kkv-k számára nem nyitott olyan mértékben, mint amilyet Magyarország biztosít.
Fogjunk össze, gyerekek
A kkv-k versenyképességének növelését, a nagyvállalatok globalizációs törekvéseinek ellenszerét látja a regionális és nemzetközi együttműködésben Luc Andries a belga illetőségű UNIZO igazgatója.
Az UNIZO által végzett nemzetközi felmérés alapján a viszonteladással foglalkozó kkv-k nagy része választja az együttműködés valamely formáját - a közös beszerzést, az önkéntes ágazati szervezetet, ill. a franchise-rendszerhez történő csatlakozást.
A nemzetközi együttműködésben lévő kkv-k számos előnnyel rendelkeznek társaikkal szemben. A kedvezőbb beszerzési feltételek, a közösen kidolgozott és a partnerekkel együtt ápolt vállalatkép, és nem utolsó sorban a közös beruházások mind növelik versenyképességüket az európai piacon - derült ki Andries előadásából.
Az együttműködés azonban egy a felmérésben megkérdezettek által nem említett előnyt is a kkv-k kezébe ad. A globalizáció elleni küzdelemben jelentős szerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások csak úgy tudják felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel, ha emberarcúak maradnak. Márpedig az együttműködés épp ezt a lehetőséget adja vissza a vállalkozó kezébe: az adminisztráció terhét leveszi az üzletvezető válláról, hogy a számítógépe képernyőjétől újra a vásárló felé fordulhasson.
