Az szja törvényben határozták meg az üdülési csekk fogalmát is: olyan névre szóló utalvány, amely csak üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be. Az ez év utolsó napjáig kibocsátott üdülési csekkek a 2009. december 31-én hatályos szabályok szerint használhatók fel. Egy módosítás lehetővé teszi, hogy az üzemanyag megtakarítás címén kifizetett összeget - de csak legfeljebb havi 100 ezer forintot - le lehessen vonni az szja alapjából. A felszolgálói díj, a borravaló és a hálapénz viszont egyéb jövedelemnek minősül.
A módosítás után 25 százalék lesz egyes természetbeni juttatások adója, az abban meghatározott összegig. Az üdülési csekk és a munkaadó üdülőjében nyújtott üdülési szolgáltatás a minimálbérig, a meleg étkezés havi 18 ezer forintig, az iskolai rendszerű képzés a minimálbér két és félszereséig, a helyi utazási bérlet egészében adózik 25 százalékkal. A biztosítások közül az önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztárba a munkaadó által befizetett összeg a minimálbér feléig, az önkéntes-kölcsönös egészségpénztárba befizetett a minimálbér 30 százalékáig adózik kedvezményesen. A munkaadó által a magánpénztára befizetett kiegészítő összeg is 25 százalékkal adózik, ha a munkavállaló legalább heti 36 órában dolgozik. Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből le lehet vonni az ugyanazon ingatlanra kifizetett vagyonadót.
Az adózás rendjéről szóló törvény úgy módosul, hogy az iparűzési adót - az önkormányzati adóhatóság helyett - az APEH szedi be. A bevallott adót az adóhivatal megelőlegezi az önkormányzatoknak, az esedékesség előtti napon ráutalja az összeget a számláikra.
A gépjárművek átírási illetéke a kocsi életkorától és a motor teljesítményétől függ a jövő évtől. Egy elfogadott módosítás a nyerges vontatókat és az autóbuszokat kiveszi e szabály alól, és 100 kilogrammonkénti tételes adót ír elő. Ez az autóbuszoknál és a légrugós nyerges vontatóknál 1.200 forint, míg a nem légrugós vontatóknál 1.380 forint.
Az áfa felső kulcsának július 1-től történő 20-ról 25 százalékra emelése érinti a lakásokat is. Az ingatlanfejlesztők azt kérték a kormánytól, hogy a június utolsó napjáig a földhivatalhoz benyújtott adás-vételi szerződések vételára után 20 százalék legyen az áfa. Ez a gazdasági bizottság módosító javaslataként került elfogadásra. Szintén a gazdasági bizottság javasolta, hogy a biztosítók csak áfás számla ellenében fizethessenek. Erről külön szavazott az Országgyűlés és elfogadta, így a biztosítók véleménye szerint megszűnik a gyorsított kárrendezés. A kormány célja viszont a gazdaság kifehérítése volt.
