Az országos lakásárszint 2022-ben, valószínűleg az elmúlt húsz év legnagyobb ütemű drágulását produkálva, nagyjából 18,5 százalékkal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településtípusban drágulást látunk, a községekben és a kisebb városokban ennek üteme 10-14 százalék közé mérséklődött, Budapesten és a megyei jogú városokban 19, illetve 23 százalékra gyorsult a megelőző évihez képest.
Budapesten nőtt, az egyéb városokban és községekben csökkent a forgalom
„Az előzetes adatok alapján, 2022-ben nagyjából tizedével esett az ingatlanforgalom, így a tranzakciószám 140-145 ezer között alakulhatott. Az adásvételek számának csökkenése az év egészére jellemző volt, de a második felében gyorsult fel látványosan, köszönhetően a folyamatosan romló gazdasági kilátásoknak, a gyorsan növekvő inflációnak, a főleg ennek hatására elszálló hitelkamatoknak, illetve a megugró rezsidíjaknak. Míg Budapesten 4 százalékos növekedést látunk, a községekben 6 százalékkal, a kisebb és nagyobb városokban pedig egyaránt 19-19 százalékkal csökkent a tranzakciószám” – fejtette ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
Tavaly a vasi és nógrádi minimális gyarapodáson kívül minden vármegyében csökkent az adásvételek száma, 20 százalékot meghaladó mértékben Hajdú-Bihar, Baranya és Veszprém vármegyében. A 3 százalékos növekedést produkáló Salgótarján kivételével minden vármegyeszékhelyen visszaesett a forgalom, a legnagyobb mértékben, 36, illetve 33 százalékkal Veszprémben és Debrecenben. Talán nem véletlen, hogy ez a két nagyvárosunk áll a vármegyeszékhelyek ársorrendjének élén, ráadásul Veszprém az éves árnövekedési listát is vezeti.
