A vállalkozók bevételükből mindenféle költséget elszámolnak, a munkavállalók jövedelme viszont száz százalékban adóalapot képez – ezzel az indokkal vezették be még 1996-ban azt a rendelkezést, amely szerint a bérjövedelem után adójóváírás járt. Az azóta eltelt időszakban az adójóváírás feltételei alapvetően megváltoztak, ráadásul a mértéke is alaposan elinflálódott. A 2001-es szabályok szerint a magánszemélyeket az általuk szerzett bérjövedelem 10 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 3 ezer forint adójóváírás illeti meg.

Ez a kedvezmény azonban csak azoknak jár, akiknek az összes, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme 2001-ben az 1 millió 50 ezer forintot nem haladta meg. Vagyis csak akkor érvényesíthető a kedvezmény, ha az összes nem önálló és önálló tevékenységből származó jövedelme, az egyéb jövedelme és az elkülönülten adózó jövedelme nem haladta meg ezt az összeget. Erre a szabályra azért is érdemes különösen odafigyelni, mert sok munkáltató évközben az adóelőleg levonásakor figyelembe vette az adójóváírást, amit az adóbevalláshoz kiadott jövedelemigazoláson fel is tüntetett, azonban például 300 ezer forint árfolyamnyereségre is szert tett az adózó 2001-ben, így viszont már elképzelhető, hogy még sem jár az adójóváírás. Előfordulhat az is, hogy bérbeadásból, vagy osztalék jogcímen tett szert még 2001-ben nagyobb jövedelemre a magánszemély, amelyeket a bérjövedelemhez hozzáadva, ugyancsak megtörténhet, hogy túllépi az említett összeghatárt. Arról nem is beszélve, hogy igen csak rosszul járhatnak azok is, akiknek tavaly ingatlan értékesítésből jövedelmük származott, annak ellenére is, ha ezt a jövedelmet teljes egészében másik lakás vásárlására fordították. A szabályok szerint ugyanis ez a jövedelem is beleszámít abba az összegbe, amit figyelembe kell venni az adójóváírás megállapításakor. Így bizonyára sokaknak kell szembesülniük azzal a kellemetlen ténnyel, hogy március 20-áig be kell fizetniük az adóhatósághoz a munkáltatójuk által figyelembe vett adójóváírást.

Ez a fajta adókedvezmény egyébként azoknak is jár, akiknek tavalyi összes bevallási kötelezettség alá eső jövedelme ugyan meghaladta az 1 millió 50 ezer forintot, de 1 millió 250 ezer forintnál viszont kevesebb. Ebben az esetben ugyanis az adózót egyébként adójóváírásként megillető összeget csökkenteni kell annak az összegnek a 18 százalékával, amennyivel az összes jövedelme az 1 millió 50 ezer forintot meghaladja. Mindez annyit jelent, hogy ha 1 millió 150 ezer forint volt a magánszemély jövedelme, akkor elvileg 100 ezer forint 18 százalékával kell csökkentenie az éves szinten egyébként járó 36 ezer forintot, vagyis ebben az esetben 18 ezer forint lesz a magánszemély által elszámolható adójóváírás.

Bár annak eldöntése, hogy jár-e az adójóváírás, az összes jövedelem alapján történik, azonban ez a fajta kedvezmény csak a bérjövedelem után jár. Ennek számít többek között a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített, munkaviszonyra tekintettel kapott jövedelem: így például a munkabér, a jutalom, a beiskolázási segély, a társadalombiztosítási ellátás ( tehát például a munkaviszonyra tekintettel kapott gyed, táppénz, a terhességi gyermekágyi segély is). Ugyancsak bérnek számít az a jövedelem, amit nem a munkaviszonyára tekintettel kapott a magánszemély, de azt az szja-törvény bérnek minősíti: így például a munkanélküli járadék, az átképzési, képzési támogatás, vagy a megyei egészségbiztosítási pénztár által kifizetett adóköteles baleseti járadék is.
Az egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét után nem jár adójóváírás. Ezt a vállalkozói kört is megilleti azonban az adójóváírás arra, illetve azokra a hónapokra, amikor táppénzen voltak, vagy amikor munkabért vettek fel vagy esetleg munkanélküli ellátásban részesültek 2001-ben.