„A jelenlegi hivatalos – az MNB által képviselt és a kormány által nem cáfolt – álláspont szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy az érvényes szabályok szerinti legrövidebb időn belül csatlakozzék az euróövezethez, hivatalos nevén a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU, illetve Economic and Monetary Union, EMU). Ez – a mai szabályok szerint – az Európai Unióba történő felvételünk után mintegy két évvel, tehát 2007-ben válna leghamarabb lehetővé.” – áll a Magyarország csatlakozása az euró-övezethez című Kopint-Datorg tanulmány bevezetőjében. Hozzátéve: „Természetesen csak abban az esetben, ha az ország gazdasági teljesítménye e két évben megfelel bizonyos – maastrichti konvergencia-kritériumok néven ismertté vált – makrogazdasági feltételeknek.”

A maastrichti konvergencia-kritériumok

Árstabilitás

„Az…árstabilitási kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával rendelkezik. …”

Költségvetési fegyelem

„Az…állami költségvetési helyzetre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy a vizsgálat időpontjában a tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról…hozott határozat hatálya alatt.”

A túlzott hiány fennállását megállapító határozat meghozatala során két mutató, az államháztartási hiány, illetve az államadósság GDP-hez viszonyított alakulását vizsgálják. A közösségi elõírások mindkettőre ún. referenciaértéket határoztak meg: az előbbire 3, az utóbbira 60 százalékot. Az ezeket meghaladó értékek esetében a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa – minősített többséggel – dönt arról, hogy fennáll-e az adott a tagállamban az ún. túlzott hiány. A döntés során figyelembe vehetik, hogy

• az államháztartási hiány ugyan meghaladja a referenciaértéket, de jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet, illetve a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez;

• az államadósság ugyan meghaladja a referenciaértéket, de elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez.

Árfolyam-stabilitás

„Az…Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül komoly feszültségek nélkül az Európai Monetáris Rendszer árfolyammechanizmusa által előírt normál ingadozási sávokon belül maradt. Így különösen azt, hogy ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére nem értékelte le valutájának bilaterális középárfolyamát valamely másik tagállam valutájával szemben.”

Kamat-konvergencia

„A … kamatokra vonatkozó konvergencia kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezett. …”


A tanulmány szerzői (Obláth Gábor témavezető, Bartha Attila, Matheika Zoltán, Pásztori Veronika) elsősorban amellett érvelnek, hogy mielőbb szabaduljunk meg a forinttól és így az önálló monetáris politikától. És elsősorban azért, mert a mai világban, amelyben már létezik a közös valuta, felesleges és kockázatos megőrizni a nemzeti valutát. Felesleges, mert nem kínál érdemi, tartós előnyöket, és kockázatos, mert nem létezik olyan árfolyamrendszer, amely megóvhatná a forintot az árfolyam káros kilengéseitől.

Vitathatatlan előnyök: a tranzakciós költségek csökkenése, az árfolyam-kockázat megszűnése, a nominális és reálkamatok mérséklődése, a fizetési mérleg-korlát tágulása. A gazdasági növekedésre gyakorolt hatás már vitatható, de elképzelhető.

Az ellenvetések lényegében háromfélék: előtte az, hogy nem lehetséges illetve túlságosan költséges az inflációs illetve a fiskális feltételek teljesítése 2005-ig. (Az ellenvetés ellenvetése: a fiskális egyensúlyt saját érdekünkben is helyre kell állítani!) A csatlakozáskor félő, hogy a forint a gazdaság teljesítményéhez mérten túlságosan erős, és ezzel az ország versenyképességét lerontó árfolyamon kapcsolódik majd az euróhoz. (Ez igaz, de ha később csatlakoznánk, akkor is igaz lesz!) Utána pedig a EMU-n belüli túlságosan merev fiskális szabályok korlátozhatják a költségvetési egyenleg anticiklikus hatásának érvényesülését, illetve indokolt állami beruházásokat akadályozhatnak meg. (Ez is igaz, de van ár esély, hogy mire mi csatlakozunk, a mainál rugalmasabb szabályok jellemzik majd az EMU-t.)

A tanulmány egy önálló fejezetben felvázolja egy társadalmi-gazdasági megállapodás esélyét is, leszögezve: a politikai ellenzék megnyerése azért nem tűnik megoldhatatlannak, mert már a kormányzása idején elkötelezte magát a gyors EMU-csatlakozás mellett. (l. r.)

Békesi László az EMU-csatlakozásról