A jogszabály alapján több eset határolható el élesen. Hogy világosodjon a kép, először is meg kell különböztetni a borravalót a felszolgálási díjtól. Ez nem olyan könnyű, mint gondolnánk, mert mindkettő a felszolgáló munkájához kapcsolódik. A borravaló jellemzői:
- nem vonatkozik rá rendelet, így nem lehet „bevezetni”, tehát a nyújtása teljesen önkéntes
- a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közötti közvetlen kapcsolatból következhet
- több szakmára jellemző, nemcsak a vendéglátóiparra
- a borravaló összege nem szerepel a nyugtán vagy a számlán
- főszabály szerint a cég bevételének nem része, de ez alól is lehetnek kivételek is
- klasszikusan a vendég elégedettségének megnyilvánulása, bár manapság úgy tűnik, hogy szinte elvárják a felszolgálók
Tehát, ha a pincér közvetlenül kap borravalót a vendégtől és az az övé, akkor nem kell az összeg után személyi jövedelemadót fizetnie.
Érdekesség, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló jogszabály szerint vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, abban adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. Ezt az előírást érdekességként kezelhetjük, mert a dolgozó saját maga dönthet a 15% nyugdíjjárulék fizetéséről. Ha fizeti, akkor beleszámít a borravaló a nyugdíjának alapjába, ha viszont úgy dönt, hogy nem fizet járulékot, akkor nem.
A borravalót jellemzően éppen a kapott szolgáltatással való elégedettség kifejezéseként, ellenszolgáltatás jelleggel adják. Tehát mikor nem alkalmazható az adómentesség?
Mivel a borravalót szolgáltatásnyújtásra tekintettel adják, ezért a fent idézett adómentesség nem alkalmazható ha a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül. Például, ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért, az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Ez a kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.
Nem úszható meg az adófizetés megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozó esetén. Itt a borravaló a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, melynek 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizetni.
Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor az az egyéni vállalkozó bevételének számít.
Amennyiben a munkaadó begyűjti mindenkitől a borravalót és utána újraosztják annak érdekében, hogy a szakács, a pultos és a kézilány is többletjövedelemhez jusson belőle, akkor a borravalót munkabérként kell kezelni.
Hogyan kezelik a borravalót?
A borravaló kezeléséről a foglalkoztatónak az alkalmazottakkal előzetesen meg kell állapodnia. Alapvetően három lehetőség adott, és mindhárom szabályos. A leggyakoribb - mindnyájunk által ismert - megoldás, hogy a felszolgálók azonnal elteszik az általuk kapott borravalót. Elkülönítve – például egy borravalós dobozkában – gyűjtik, és később kerül szétosztásra egy előre megállapodott rendszer szerint. Vagy bekerül az online pénztárgép kasszájába. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a pénztárbizonylat kiállítása. Ezzel egyenértékű az az eset, amikor a vendég a bankkártyájáról ad borravalót. Fentiekből látható, hogy csak az első eset adómentes.
(Forrás: ado.hu)
