A GKI prognózisa szerint a jövő évi növekedés export- és beruházás-orientált lesz. Az államháztartás hiánya 3 százalék körülire csökken. Jövőre az EU-források bővülnek, azonban az állami döntéshozatal lelassul. A hazai gazdasági szereplők ugyan a korábbinál sokkal optimistábbak, a válságot túlélő cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de az elkerülhetetlen költségvetési szigor az állami keresletet, a túlzott méretű pénzintézeti különadó és a romló hitelportfolió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza - fogalmaz a GKI. A fogyasztói kereslet szinte stagnál - igaz négyévnyi visszaesés után már a szerény emelkedés is nagy változás -, az üzleti beruházások főleg néhány exportorientált céghez kapcsolódóak.

Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az építőipari termelés sokévi visszaesés után 4 százalék körüli ütemben növekszik. A kiskereskedelmi forgalom az idei 3 százalékos csökkenés után 1 százalék körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb, de 2011-ben a belföldi sem csökken tovább.

A Kopint-Tárki múlt heti prognózisa szerint is az export lesz a gazdasági növekedés húzóereje, a termelési oldalon pedig az ipar. Idén a 2009-es súlyos visszaesésből viszonylag gyorsan magához tért az ipar, a kedvező nemzetközi konjunktúra gyors ütemben növeli az ipar exportértékesítését. A belföldi eladások növekedése azonban még mindig várat magára - fűzte hozzá Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A cég szerint az ipari termelés idén a korábban jelzett 6 százalék helyett nagyobb ütemben, 7,5 százalékkal nőhet, jövőre pedig 6,5 százalékos lehet a bővülés, ez fél százalékponttal ugyancsak magasabb a korábban vártnál. Az ipari termelés szempontjából kedvező jelnek tekinthető, hogy 2010 második negyedévében már a feldolgozóipari beruházások is növekedésnek indultak.

A Kopint-Tárki ugyanakkor kissé csökkentette a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó előrejelzését, és 2010-re a korábbi 1,5 százalékos bővülés helyett 1,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol Magyarországon. A kutatóintézet azonban nem változtatott 2011-es, 3 százalékos GDP-növekedési előrejelzésén.

Növekvő reálkereset és fogyasztás

A keresetek 2011. évi alakulása jelentősen függ a kormány által bejelentett "egykulcsos, családi adózás" tényleges tartalmától és ütemezésétől - fogalmaz a GKI. A reálkeresetek várhatóan 3 százalékkal emelkednek. A nyugdíjak csak az inflációt követik, s feltehetőleg a családtámogatások is csak megőrzik reálértéküket. A GKI arra számít, hogy a foglalkoztatás nem bővül. Így a reáljövedelem a reálbéreknél ismét kevésbé, mintegy 1,5 százalékkal emelkedik.

A Kopint-Tárki felmérésében az áll, hogy bruttó nominális jövedelmek várhatóan 2,5 százalékkal, a nettó reálkeresetek 2,2 százalékkal nőhetnek idén, jövőre pedig tovább lassul a növekedés: 2-2 százalékkal növekedhet mindkettő az előrejelzés szerint.

Mivel a hiteltörlesztés terhei az idei átlaghoz képest emelkednek, a vásárolt fogyasztás csak 1 százalékkal, a teljes lakossági fogyasztás 0,5 százalékkal emelkedik - állítja a GKI. Növekszik viszont a lakosság megtakarítási hajlandósága, ezt a növekvő hiteltörlesztés mellett a hitelekhez való nehezebb hozzájutás és a bizonytalan jövő miatti takarékosság magyarázza. A bruttó megtakarítási ráta 5 százalékra nő, a nettó 5 százalék körüli értéken marad. A munkanélküliségi ráta a 2010. évi 11,5 százalékos átlagról 2011-re 11 százalékra megy le.

Hasonló véleményen van Bartha Attila a Kopint-Tárki kutatási igazgatója, aki szerint a munkaerőpiacon még nincs egyértelmű pozitív fordulat, bár nyáron már látszottak a kilábalás jelei, de javulás csak jövőre várható, 1 százalékkal csökkenhet a jelenlegi átlagos 10 százalékról a ráta, és ezzel párhuzamosan nő a foglalkoztatottak száma. Meggyőző pozitív fordulat ugyanakkor csak 2012-től várható - állítja a szakember.

Csökkenthet a magyar adósság

Idén a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg aktívuma a tavalyinál és korábban gondoltnál is kedvezőbben alakul. Jövőre a belföldi kereslet emelkedése következtében a külkereskedelmi aktívum mérséklődik, de a folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege - a növekvő EU-forrásoknak köszönhetően - tovább emelkedik. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a 2009 végi 52 milliárdról 2011 végére 46 milliárd euróra csökkenhet - véli a GKI.

A nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló konvergencia-program esetén lassan erősödni kezdhet az ország, s ezzel a forint iránti bizalom. Az árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lesz, hasonlóan az idei első félévihez.