A Pólus program tervezete mintegy három éve, a 2004 november 13-i kormányülésen fogalmazódott meg. Célja, hogy a magyar gazdaság európai és globális versenyképességét javítsa, hozzájárulva a növekedéshez és az erőforrások hatékony felhasználásához. Az elképzelések szerint a döntés idején már jól működő francia gyakorlatot ültetnék át Magyarországra, ez alapján hoznák létre a kiemelt városok hálózatát, a hazai tudásközpontokat. (A pólusvárosok rajtra készen várják a pályázati dömping beindulását.)
Márpedig ezekre a tudásközpontokra szüksége van az országnak ahhoz, hogy a leendő beruházók számára képzett munkaerőt tudjunk nyújtani - nyilatkozta a Piac és Profitnak Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja. Éppen ezért a kutatóprofesszor szerint a humánerőforrás fejlesztése a program talán legfontosabb eleme, amit nemcsak a Pólus programon keresztül kell fejleszteni. Állandó probléma például, hogy a falusi régiókban kevés a kvalifikált munkaerő, így kicsi az esély arra, hogy egy olyan vállalat számára is vonzó körülményeket tudjanak nyújtani, amely növelhetné a foglalkoztatottságot.
A hazai nagyvárosokban működő egyetemek képzésének színvonalával azonban nincsen gond, azzal már inkább, hogy műszaki képzést kevés helyen nyújtanak - állítja Enyedi György. Szerinte erre is hangsúlyt kellene helyezni, mivel így amellett, hogy valószínűleg több beruházót tudnának a településre csábítani, elkerülhető lenne az elvándorlás. Példaként említette, hogy például a debreceni egyetem végzősei közül sokan elhagyják a keleti régiót és inkább a fővárosban, vagy a nyugati országrészben próbálnak szerencsét.
Kell-e a főváros?Márpedig ahhoz, hogy az ország egésze sikeres és ezáltal versenyképes legyen, szükség van arra, hogy mindenhol létrejöjjön egy-egy nagyváros köré tömörülő tudásközpont - magyarázta a kutatóprofesszor. Ide kapcsolódik, hogy korábban a szakemberek között is vita, volt, hogy Budapestet be kell-e vonni a programba, hiszen - állították páran - az ország fejlődésének is gátat szabhat, ha a fővárosnak nincs ellenpólusa, márpedig ha bevonják a programba, akkor ez a különbség vidék és Budapest között tovább nőhet. (A kormányzat által teremtett üzleti légkört tekintve Budapest egy év alatt a 2. helyről a 6-ra csúszott vissza a European Cities Monitor listáján.)
Ezzel nem értett egyet Enyedi György, mivel szerinte hazánkban csak a fővárosban van meg a kritikus tömeg, vagyis akkora lakossági tömegbázis, amellyel a versenyképesség növekedése nemzetközileg is érzékelhetővé válik. Állítása szerint a százezres vidéki nagyvárosok nem tudnak beleszólni a globális versenybe, de a Kárpát-medencében igen: Pécs például felveheti a versenyt a horvát városokkal. (A verseny a turisztikában is jelen van.)
Jobb elérhetőség, több együttműködés
A versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen, hogy javítsunk az elérhetőségen: hogy mindenhova eljusson az autópálya, hogy vidéki repterek álljanak rendelkezésre, mert az nem jó megoldás, hogy az áruk Budapesten landolnak és onnan szárazföldön érik el a céljukat - állítja a kutatóprofesszor. Ebben a tekintetben van javulás, hiszen az önkormányzatok egyre inkább felismerték a repterek nyújtotta előnyöket, az utóbbi időben egyre több fejlesztésről hallani. (Ennek megfelelően várakozásokon felüli sikerre számít a Lufthansa Sármellék-Hamburg és Sármellék-Düsseldorf járatain.)
Legalább ilyen fontos Enyedi György szerint az is, hogy a kutatóintézetek, kapcsolatrendszereket építsenek ki a helyben működő vállalatokkal. Ez egyébként a kormányzat is támogatja, hiszen az érintett városokban Hálózatfejlesztési- és Pólusirodákat hoznak létre. Előbbiek feladata, hogy támogassák a cégek hálózatosodását, klaszteresedését például találkozók szervezésével. A Pólus Irodákat pedig azért hozták létre, hogy minél hatékonyabban tudják felhasználni a forrásokat a különböző érdekeltek, így a felsőoktatási intézmények, az önkormányzatok, kutatóintézetek és szakképző intézmények.
Bár a programban benne van a szakember nem támogatná a vállalkozások technológiai fejlesztését, mondván, a fejlett infrastruktúra nagyon tőkeigényes és kevés munkaerőt igényel. Márpedig sok pénze kevés hazai cégnek van, a munkaerőhiány pedig szinte mindenhol problémát okoz - magyarázta Enyedi György. Éppen ezért a kutatóprofesszor a vállalatokra bízná, hogy ki mikor fejleszti a technológiai parkját.
Ugyanezzel próbálkoztak Európán kívül Koreában és Japánban is, ahol a fejlődésnek köszönhetően mára világszínvonalon is bőven megállják a helyüket, hiszen nagyon sikeres a gazdaságuk. Fontos azonban megemlíteni, hogy ezekben az országokban teljesen más volt a társadalom szerkezete, így a fejlődés is más irányba haladt. Európában ezzel szemben a szolidáris fejlesztéseknek van csak hagyománya.