Demján Sándor kiemelte, hogy a jelenlegi szakértői kormány a stabilitás területén kiemelkedő sikereket ért el, de sajnos lassan a „politika bűzös mocsarába süpped". Hogyan lehet az, hogy egy vasúti szárnyvonalat a gazdaságtalanság miatt be kell zárni, de az ott dolgozókat nem kell elküldeni? - tette fel a kérdést a VOSZ elnöke. Érzékeltetve, hogy a szakértői kormánynak meg kell hoznia a szakmai döntéseket, nem szabad hagyni, hogy a politika befolyásolja a lépéseket. A kiutat az elnök a termelő munka élénkítésében látja.
Ahogy a kormányzat...
Oszkó Péter pénzügyminiszter elemzést adott előadásában arról, hogy a magyar gazdaság hogyan jutott el a jelenlegi helyzetbe. A 2002-ben elkezdődött rossz gazdaságpolitikai lépések következtében elszabadult a költségvetési deficit, amely 2006-ban elérte a szinte kezelhetetlen 9 százalékot a GDP arányában, úgy, hogy közben a magyar gazdaság stagnált. Ez a helyzet vezetett odáig, hogy az ország hitelét vesztette a nemzetközi piacon és a pénzügyi válság kirobbanását követően azonnal megszűnt az ország iránti bizalom. Az elforduló befektetők miatt úgy látszott, finanszírozhatatlanná válik az ország, amely növekvő kamatterhet és elszabaduló devizaárfolyamokat okozott.
Ilyen helyzetben kellett a kormányzatnak stabilizálnia a hiányt és csökkenteni a kamatokat. Oszkó szerint a mostani 6-7 százalékos szinttel tudnak első körben hozzájárulni a vállalkozások fejlődéséhez, bár pontosan tudja, hogy ez még kevés. Viszont haladni csak lépésről lépésre lehet.
Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a világgazdasági recesszióról beszélt, amely a pénzügyi válságot követően alakult ki. Mint mondta, 10 százalékos világkereskedelmi csökkenéssel és 4 százalékos világgazdasági GDP csökkenéssel lehet számolni, s a kilábalás lassú lesz. Itthon is szembe kell nézni a lassú fellendülési folyamattal, a tartósan magas munkanélküliséggel. A magyar gazdaság számára a kilábalás a K+F erősítése, adaptáció és innováció.
...és ahogy a szakemberek látják
Békesi László professzor utalt arra, hogy a tavalyi Vállalkozók Napján megfogalmazott Reform Szövetség által közölt három pontot megvalósított a kormányzat. Ez pedig a valódi kormányzás megkezdése, az egyensúlyi helyzet javítása és a javasolt négy éves 1200 milliárd forintos költségvetési megtakarítás elindulása. Ez utóbbi olyan sikeres volt, hogy két év alatt 1000 milliárdot le is tudott a kormányzat. Békesi megjegyezte, hogy a magyar gazdaság növekedésének újabb impulzust az újraelosztási rendszer drasztikus változása adhatja.
Chikán Attila egyetemi tanár kiemelte, nem újdonság az állam túlköltekezése, ez már a hetvenes években megkezdődött és időről-időre újra előtérbe kerül. Leszögezte, hogy a magyar gazdaság legkisebb problémája a globális válság, amelyet a világ viszonylag gyorsan képes lesz leküzdeni. Chikán Attila egyetértett Varga István kitörési pontokra tett észrevételével, szerinte is az innováció és a K+F lehet a hajtómotorja a gazdaságnak.
Kádár Béla akadémikus egy Széchenyi idézettel nyitott, amelyben összefoglalta, hogy csak akkor lesz jó az államnak, ha a benne működő vállalkozások a piaci szerepvállalásukban látják saját felemelkedésüket. Kádár Béla összefoglalójában leszögezte, nem szabad csodát várna a jövő évi választásoktól, a megkezdett stabilizációs útról nem térhet le a következő kormányzat sem és a különféle elméletekkel ellentétben nem lehet megoldani a magyar gazdasági problémákat néhány hónap alatt.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója igyekezett összefoglalni az elhangzottakat, s úgy véli, abban mindenki egyetértett, hogy a magyar gazdaság legfőbb problémája a közszférában, a túlterjeszkedő államigazgatásban keresendő. Abban is mindenki egyetértett, hogy a magyar gazdaságot elsősorban a foglalkoztatás növekedésével lehet növekedési pályára állítani, tekintve, hogy eddig is és a következő években is az uniós források maradnak szinte egyetlen eszközként a gazdaság felfűtésére. De ezt, ahogy Demján Sándor is mondta, nem újabb állami kiadásgenerátornak kellene felhasználni, növelni az újabb önkormányzati teniszpályák, vagy szökőkutak számát, hanem a termelésbe kellene forgatni. Az egyikből ugyanis pénz folyik a büdzsébe, a másik viszont elveszi belőle.
