Vasárnap dönt az ország arról, hogy ki kormányozzon a következő négy évben. Az ígéretek alapján a családtámogatásokról hasonlóan gondolkodnak a pártok: a meglévő népszerű programok folytatásáról beszélnek, sőt a bővítés lehetőségét is többször felvetették. Jelenleg azonban csak az a biztos, hogy több támogatási forma a jelenlegi szabályok szerint kifut az idén nyáron és decemberben, így ezektől úgy is meg tud válni a leendő kormány, hogy egyszerűen hagyja megszűnni őket – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
A többnyire lakáscélú támogatások felülvizsgálatának kényszerét jól mutatja, hogy az elszálló infláció és az emelkedő kamatok miatt a Magyar Nemzeti Bank a választások után vizsgálja meg azt, hogy folytatja-e, és ha igen, milyen összegben és feltételekkel a Zöld Otthon Programot. Mindezt annak a hatására, hogy az elmúlt napokban a bankok többsége felfüggesztette a zöld hitel értékesítését a 200 milliárd forintos keret kimerülése miatt.
A ZOP ugyan nem családtámogatás, de a folytatásáról való döntésnél hasonló szempontokat kell mérlegelni, mint a családtámogatásoknál. A társadalmi, családpolitikai célokon túl utóbbiaknál is fel kell tennie a kérdést a kormánynak: a jelenlegi helyzetben van-e rájuk elég pénz, milyen hatással lesznek az inflációra, tarthatók-e a jelenlegi kondícióik?
Egyre többe kerül az államnak a családtámogatás
A családtámogatások jelentős része, különösen a 2019-2021 között bevezetett kölcsönök kifejezetten kedvező kamatkörnyezetben indultak el. Az igénylőknek több esetben mindössze arról kellett döntenie, hogy az egy-két százalékponttal kedvezőbb kamatért vállalják-e az állam által szabott extra feltételeket. A fixen 3 százalékos csok-hitel vagy lakásfelújítási kölcsön mellett például hasonlóan kedvező jelzáloghitelt sokáig a piacról is fel lehetett venni, a programot inkább a vissza nem térítendő állami támogatás, illetve a csok-hoz kapcsolt egyéb kedvezmények tették igazán népszerűvé - mint például a vagyonszerzési illeték elengedése.
Mára ez a helyzet megváltozott: az infláció és a kamatok emelkedése miatt a piacon jóval drágábban juthatunk hozzá egy lakáshitelhez, mintha valamelyik támogatott kölcsönt választanánk, a végösszeg még egy kisebb összegű lakáskölcsön esetén is több millió forint többletköltséggel jár. (Persze arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a kamatok emelkedésével az állami támogatások büntető kamata is folyamatosan nő - emlékeztet a Bank360 elemzése.)
Fontos döntési szempont emellett, hogy a kamatok emelkedése miatt az államnak is sokkal többe kerül ezeknek a programoknak a finanszírozása. Hiszen ők nemcsak a támogatások kihelyezéshez biztosítanak forrást, hanem a kamattámogatást is fizetik a bankoknak, ami egyre nagyobb összeget tesz ki.
Elég a támogatások ügyleti kamatát meghatározó referenciamutatókra ránézni: a babaváró hitelt és bizonyos kamattámogatott jelzáloghiteleket érintő referenciakamat néhány hónappal a kölcsön indulása után, 2019 novemberében még 1 százalék volt, 2022. március elején viszont már 4,45 százalékon állt, áprilisban pedig további emelkedés várható. A hónapok óta tartó emelkedés tehát nemcsak a szerződésszegés esetén visszafizetendő összeget dobja meg, amiről általában szó esik, hanem az állam költségeit is. Ugyanez vonatkozik a kamattámogatott csok és az otthonfelújítási hitelekre is, ahol az igénylő által fizetett fix 3 százalék és a tényleges ügyleti kamat különbözetét fizetik az államkasszából.
