Az előzetes számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 2001. negyedik negyedévében 3,3 százalékkal, az év egészét tekintve 3,8 százalékkal nőtt – derül ki a KSH ma közzétett gyorstájékoztatójából. És bár ez a növekedési ütem nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, jelentősen elmarad az ország 2000-ben elért, 5,2 százalékos teljesítménynövekedésétől.
A gazdasági növekedésre ható főbb nemzetközi tendenciák érvényesültek Magyarországon is. 2001 negyedik negyedévben a bruttó hozzáadott érték volumene az iparban csökkent, a mezőgazdaságban és a szolgáltató ágazatok többségében nőtt. Az ipar lassuló fejlődése egy magas bázishoz képest következett be, azonban a KSH összefoglaló értékelése szerint a számok azt mutatják, hogy ebben a keresletnövekedés mérséklődése is jelentős szerepet játszott. Az ipari export 2001-ben 9 százalékkal (2000-ben még 27 százalékkal) emelkedett, a belföldi kereslet tavaly ugyanakkora volt, mint az azt megelőző évben.
Bár mérséklődik az építőipar növekedési dinamikája, 2001-ben a konjunktúra továbbra is élénk volt, a szektor termelése közel 10 százalékkal haladta meg a 2000. évi szintet.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2001. során 5,4 százalékkal lett nagyobb, de az év utolsó két hónapját már szerényebb 3,5 százalékos emelkedés jellemezte. Az áruszállítás teljesítménye 2 százalékot esett, a közúti szállításé hármat.
Lassuló beruházás
A beruházások volumene 2001-ben folyóáron 3109 milliárd forint volt, ami 3,5 százalékkal több, mint az előző évben. Bár ez a növekedési ütem fele a 2000. évi 7,4 százaléknak, mégis az látszik, hogy hazánkban csak korlátozottan érvényesül, az a nemzetközi tendencia, hogy a világgazdasági dekonjunktúra a beruházási tevékenységben viszonylag korán és súlyosan érezteti hatását – áll a KSH összefoglaló értékelésében.
Legnagyobb ütemben, hat százalékkal az építési beruházások emelkedtek, míg a gépberuházások 0,6 százalékkal csökkentek. A beruházási teljesítmény közel egynegyede az ingatlanügyletekből származott. Ezen belül az elmúlt évben a lakásberuházások értéke nőtt a legmeredekebben – áll a KSH beruházásokról szóló gyorsjelentésében. A pénzügyi tevékenység, a villamosenergia-, gáz és vízellátás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás nemzetgazdasági ágakban csökkenés volt tapasztalható.
Csökkenő külkereskedelmi hiány
A külkereskedelmi áruforgalomban a lassuló – csökkenő tendencia még határozottabban jelentkezett, mint az iparban. Éves szinten nőtt mind az áruexport, mind az áruimport volumene, igaz kisebb mértékben, mint tavaly. Mivel az éves import lassabban nőtt, mint az export, a külkereskedelmi mérleg hiánya csökkent.
Az utóbbi években a vámszabad területeken működő vállalkozásoknak jelentős szerepük volt a külkereskedelmi folyamatok alakulásában, különösen a legnagyobb súlyú gépkivitel, illetve ahhoz kapcsolódóan a gépbehozatal árucsoportban. 2001-ben itt mutatkozott meg legkorábban a külső kereslet visszaeséséből eredő forgalom visszaesés. Bár a gépexport éves szinten 7 százalékkal nőtt, az év utolsó hónapjaiban már erős visszaesés látszott (novemberben 9, decemberben 27 százalékkal alacsonyabb forgalom volt jellemző, mint a megelőző év hasonló időszakában).
Az MNB felülvizsgálta adatai szerint a folyó fizetési mérleghiány 2001-ben 1,2 milliárd euró volt, 0,2 milliárd euróval kevesebb, mint az előző évben. A reálgazdaságban némi bevételi többlet volt észlelhető.
Változatlan államháztartási hiány
Az államháztartás 2001. évi hiánya (önkormányzatok nélkül) a Pénzügyminisztérium adatai szerint 445 milliárd forint volt, közel azonos a 2000. évivel. A hiányból 413 milliárd forint a központi költségvetésben jelent meg. Ez 44 milliárd forinttal volt nagyobb, mint a megelőző évben, miközben a bevételek és kiadások közel azonos mértékben nőttek.
A rendelkezésre álló 2002. januári adatok 75 milliárd forintos deficitet mutatnak, ami jelentős egyensúlyromlást tükröz, ha összevetjük a 2001. januári 3 milliárd forintos aktívummal. Az egyensúlyrontó tételek közül a legjelentősebb a kormányzat 38 milliárd forintos rendkívüli kiadása volt, amiből 21 milliárdot a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőketartalékára, 15 milliárdot pedig a gyorsforgalmi úthálózat fenntartási és üzemeltetési kiadásaira utaltak át.
Csökkenő áremelkedés
Az elmúlt évben a termelői árak minden évközben megfigyelt területen kisebb ütemben emelkedtek, mint 2000-ben. Különösen markáns volt az áremelkedési ráták csökkenése a mezőgazdaságban, és a hazai ipari termelői árak esetében. Az áremelkedési ütem lassulása elsősorban a forint árfolyamának alakulásával magyarázható.
A fogyasztói árak emelkedésének üteme az év első felében élénkült, a msodik felében már mérséklődött. Az árszínvonal 2001. decemberben 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az infláció a múlt év egészében 9,2 százalék volt, ami a 30 OECD tagország közül a második legmagasabb ráta.
2002. januárban tovább mérséklődött a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Az árszínvonal 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Csökkenő munkanélküliség, stagnáló foglalkoztatottság
2001-ben folytatódott a munkanélküliség csökkenése, de a foglalkoztatottság növekedése megállt. 2001. átlagában a 2000. évivel megegyező, 3 millió 860 ezer dolgozó volt. A munkanélküliségi ráta 2001-ben 6,4 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a rendelkezésre álló legfrissebb, 2001. november - 2002. januárra adatok szerint a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékos csökkenése mellett a foglalkoztatottak száma nem érte el az egy évvel azelőttit.
A nemzetgazdaságban 2001-ben teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 103 600 forint, nettó átlagkeresete 64900 forint volt. Nominálisan a bruttó átlagkeresetek 18 százalékkal, a nettó keresetek 16,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bérkiáramlás a negyedik negyedévben volt a leggyorsabb. A reálkeresetek 6,4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest.