Az év eddig eltelt időszakában a fogyasztói áremelkedés lassúbb volt, mint tavaly. A népesség természetes fogyása gyorsultA magyar gazdaságban a III. negyedévben megállt a gazdasági növekedés lassulása, a GDP a II. negyedévi 2,4%-os növekedés után a III. negyedévben 2,9%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A havi termelési adatok arra utalnak, hogy ez a tendencia októberben is folytatódott.
Az ipari termelés az év első tíz hónapjában 5,3%-kal, a III. negyedévben 6,8%-kal, októberben pedig 11%-kal haladta meg a tavalyit. Az ipari termelés gyorsuló növekedése továbbra is az exporton alapult. A belföldi kereslet a tízhónapos időszak egészében gyakorlatilag stagnált. Októberben 1,5%-kal emelkedett ugyan a belföldi értékesítés, a szeptemberi élénk növekedés azonban nem folytatódott. A hazai fogyasztói kereslet felfutása az idén sem gyakorolt húzóhatást a megfelelő ipari ágazatok termelésére. A fogyasztási cikkek belföldi értékesítése 3%-kal a tavalyi alacsony szint alatt maradt. A lakosság továbbra is az import eredetű fogyasztói javak iránt mutat érdeklődést. A kiskereskedelmi forgalom volumene január–októberben 8,4%-kal haladta meg a tavaly ilyenkori szintet.
Az ipari export dinamikus növekedésében meghatározó szerepe volt a három gépipari ágazatnak, különösen a legnagyobb exportőrnek, a villamos gép- és műszergyártásnak, emellett a feldolgozóipari ágazatok többségében is élénkült az export.
Az építőipar tízhavi teljesítménye gyakorlatilag megegyezik a tavalyi kiemelkedően magas szinttel. (2002 január–októberében 19%-os volt a termelésnövekedés.) Az időszak utolsó hónapjában, októberben az építőipari teljesítmény 10%-kal meghaladta a tavalyit.
Mezőgazdasági termékekből a tízhavi felvásárlás 3,5%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés hátterében az élő állatok értékesítésének felfutása áll. Különösen a vágósertések eladását fokozták a termelők.
A külkereskedelemben az első tízhavi áruexport volumene 6%-kal, az áruimporté 10%-kal emelkedett. Az import javára mutatkozó ütemkülönbség az év folyamán a II. negyedévben volt a legnagyobb (8,4 százalékpont), ami a III. negyedévben 3,4 százalékpontra mérséklődött. Az euróban kimutatott adatok szerint októberben a rés minimálisra szűkült.
Az ütemkülönbség csökkenése ellenére, tíz hónap alatt a külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege euróban a tavalyinak másfélszeresére nőtt. A hiány összege az idén az export 13%-ának felelt meg, ami csaknem 5 százalékpontos romlást jelent a mutató tavaly január–októberi értékéhez képest.
A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 2,2-szeresére (4 milliárd euróra) emelkedett január–októberben. Az egyensúlyromlásra teljes egészében a gazdaság reáltranzakciói (az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma) adnak magyarázatot. A külkereskedelmi áruforgalom passzívumának emelkedése mellett a szolgáltatások korábban mindig aktív egyenlege az idén passzívumra változott. A jövedelmek (tőke- és munkajövedelem) egyenlege alig tér el a tavalyitól. A folyó fizetések hiányának finanszírozásában a nem adóssággeneráló források szerepe lecsökkent. Tavaly a tízhavi hiány közel felét, az idén 4%-át fedezték.
Az államháztartás hiánya11 hónap alatt 1131 milliárd forint volt, 175 milliárd forinttal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az államháztartás bevételei 11%-kal, a kiadások 12%-kal emelkedtek. A hiány 62%-a, 701 milliárd forint a központi költségvetésben jelent meg, a társadalombiztosítási alapok deficitje 458 milliárd forintot tett ki.
A fogyasztóiár-szintjanuár–novemberben átlagosan 4,6%-kal haladta meg a tavalyit. (2002 első 11 hónapjában 5,3%-os volt a növekedés.) Legnagyobb mértékben az élvezeti cikkek drágultak, ezt követte a háztartási energia áremelkedése. Az átlag alatti mértékben emelkedtek az egyéb cikkek, üzemanyagok árai, a ruházati cikkeké és az élelmiszereké. Novemberben a fogyasztóár-emelkedés a tavaly novemberihez képest 5,6%-os volt, a növekedés üteme gyorsult.
A foglalkoztatottság lassú emelkedése és a munkanélküliség csökkenése az utóbbi három hónapban is folytatódott. A nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony foglalkoztatottsági arány egy százalékponttal, 51,3%-ra emelkedett. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 5,9%-ról 5,6%-ra csökkent. A munkanélküliek közel fele egy évnél régebben nem talál munkát.
A nominális bruttó átlagkereset 13,5%-kal, a nettó 17,0%-kal nőtt január–szeptemberben a tavalyihoz képest. A reálkeresetek az I–III. negyedévben 12,1%-kal emelkedtek.
Kapcsolódó, letölthető táblázat (Word formátum)
