Lakást bérelni vagy vásárolni éri meg jobban? Régi dilemmát értelmeztek újra a magyar gazdaság mutatói: a KSH legfrissebb adatai szerint 2019-ben a vállalatoknál 12,1 százalékkal, az állami szektorban 19,2 százalékkal nőttek a keresetek Magyarországon. Tavaly novemberben az egy évvel korábbihoz képest a bruttó átlagkereset 13,9 százalékos növekedés után 403.500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül a 268.300 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 275.900 forintot érte el - írja felmérésében az Otthon Centrum.
Ki kaphat hitelt?
Hitelt azonban nem csak az átlagjövedelemmel rendelkezők igényelhetnek, hanem azok is, akiknek ennél kisebb a havi bevételük. A minimum 240 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezőknek is elérhető ez a lehetőség: 20 millió forintos jelzáloghitelt 20 éves futamidőre 10 éves kamatperiódussal lehet felvenni, ami jelentős segítség a saját lakáshoz jutásban. Ebben a kategóriában ez a maximális összeg a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) jogszabályban meghatározott korlátja miatt. A korlátozás egyértelmű célja, hogy senki ne vállaljon nagyobb terhet, mint amit hosszú távon biztosan képes fizetni. 240 ezer forintos nettó fizetéssel és 5 millió forint megtakarítással, valamint 20 millió forint hitellel 25 millió forintért lehet ingatlant vásárolni. Az ingatlan értéknek maximum 80 százaléka fedezhető hitellel, vagyis egy ilyen árfekvésű ingatlan esetében ez az engedélyezett legmagasabb felvehető összeg.
Mit lehet kaptni 25 millióért?
Kérdés persze, hogy 25 millió forint ellenében milyen a kínálat az ingatlanpiacon? Az Otthon Centrum közvetítésével tavaly december és idén január között realizált adás-vételi adatok alapján ؘ– a pesti belső kerületekben a használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára után – egy 32 m2-es, egyszobás, használt téglaépítésű társasházi lakást lehetett vásárolni.
Budán ugyanez a keretösszeg már csak 29,5 m2-re volt elég. A pesti peremkerületekben valamivel többet ér 25 millió forint, itt már 44 m2 alapterületű téglalakás vehető ennyiből. A panelek között hasonló méretű garzonokat kapunk Budán és a pesti belső kerületekben, a belvárostól távolabb viszont már 2, vagy 1 + 2 félszobás panellakás is elérhető ezen az árszinten. Az agglomeráció népszerűségét magyarázza, hogy ekkora összegből Pest megyében jóval nagyobb alapterületű, átlagosan 90 m2-es családi házat lehet kapni.
Az ország többi nagyvárosában (Győrben, Miskolcon vagy Debrecenben) 25 millióért akár két-három szobás, 73 m2-es lakásra vagy egy kisebb, 95 m2-es házra is futja. A kisebb megyei jogú városokban ennél is kedvezőbb az árfekvés, Kecskeméten vagy Szolnokon akár 78 m2-es lakásra vagy 110 m2-es családi házra is elegendő a 25 millió forint.
Nem mindegy a fizetés
A havi törlesztőrészlet 20 millió forint hitelösszegre vonatkozóan – 20 éves futamidővel és 10 éves kamatperiódussal – 118-120 ezer forint körül alakul. A teljes hiteldíj mutató értéke 3,27-3,8 százalék közötti, a visszafizetendő teljes törlesztés várhatóan a huszadik év végére nagyságrendileg 27.400.000 forint lesz. Az említett hiteligénynél ahhoz, hogy a vevő ennél rövidebb kamatperiódussal jusson hitelhez, magasabb jövedelemre van szükség. 20 millió forint hitelösszeg, 20 éves futamidő és 5 éves kamatperiódus esetén a hitelfelvevő havi nettó jövedelmének minimálisan el kell érnie a 330 ezer forintot.
„Ebben a konstrukcióban a THM akár 2,77 százalék is lehet, ami azt jelenti, hogy a 20 éves törlesztési időszak alatt várhatóan 26.163.000 forintot kell visszafizetni: ez az előzőleg bemutatott konstrukciónál több mint egy millió forinttal kedvezőbb összeg. Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy ennél a módozatnál öt év elteltével a törlesztőrészlet változhat” – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center igazgatója. Egyúttal megjegyezte, hogy az egyes banki ajánlatok között elég jelentős különbségek is lehetnek, ezért a vevőnek a döntés előtt érdemes több konstrukciót megismernie. Ebben nagy segítséget nyújtanak a hitelközvetítők, akik személyre szabottan tudják bemutatni az elérhető legkedvezőbb finanszírozási lehetőségeket.
Jobban megéri a hitelfelvétel, mint a bérlés
A konkrét költségeket összevetve kiderül, hogy jelenleg a kedvező kamatkörnyezetben és a jelentős állami támogatásoknak köszönhetően jobban megéri a saját lakás havi törlesztőrészletét fizetni, mint ingatlant bérelni. A korábbi példában említett 120 ezer forintos havi törlesztő részlettel elérhető lakáshoz képest Budán vagy a belvárosban ennél jóval drágábban, átlagosan 195 ezer forintért lehet egy, a fentiekben részletezett ingatlant bérelni. De még a pesti peremkerületekben is átlagosan147 ezer forintot kérnek egy hasonló paraméterű lakás havi bérléséért. A vidéki régióközpontokban „olcsóbb” az átlagos albérleti díj (107,000 Ft/hó). Ugyanakkor az is tény, hogy a legtöbb esetben azok gondolkodhatnak lakásvásárláson, akiknek az önerő biztosításához elegendő megtakarításuk van.
