A legutóbbi lakáspiaci fellendülés kezdetén 2013-ban, az országos ármélypontot jelentő 144 ezer forintba került a vármegyeszékhelyi lakások egy átlagos négyzetmétere, tíz évvel később ugyanazért már 484 ezer forintot kértek. Ez a 235 százalékos növekmény meghaladja az országos átlagot, de számottevően elmarad a főváros 274 százalékos drágulásától. Az átlag azonban itt is elfed fontos részleteket. Ha a vármegyeszékhelyeket és a főváros kerületeit is külön tekintjük, akkor kimondhatjuk, hogy az időszak abszolút drágulási bajnoka Tatabánya a maga 349 százalékos (azaz négy és félszeres) növekményével, miután Budapest legsikeresebbje, a XV. kerület is „csak” 338 százalékot tudott elérni. Tatabánya a kiemelkedő növekedésével is – bár 7 helyet tudott előre lépni vele a rangsorban – még mindig csupán közepes árfekvésűnek nevezhető, a maga 452 ezres négyzetméterárával. Feltűnő drágulásának éppen az alacsony kezdeti árai adták az alapját, ám e mellett más tényezők együttállása is kellett a sikeréhez. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ezek közül elsősorban azt emeli ki, hogy számos nagyobb ipari üzem települt a városba, amely egyébként autópályán igen közel van Budapesthez is.

Ráadásul szerencsésnek bizonyult, hogy a lakásállomány jelentős része lakótelepi, s annak erőteljesebb drágulása látványosan felhúzhatta a helyi átlagos árszínvonalat.

A második legnagyobb, 323 százalékos drágulást elérő Veszprém előretörése már nem csupán a középmezőnyt mozgatta meg, hanem a 646 ezres átlagos négyzetméterárával az árrangsor 5. helyéről rögtön az élre ugrott. Ebben a remek szereplésben Valkó Dávid szerint nyilván benne van a közeli Balaton vonzereje, s a nagyszámú új építés árfelhajtó hatása is. Alkalmilag pedig közrejátszhatott ezeken felül a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével kiváltott nagyobb érdeklődés is. Az árrangsor második helyére Debrecen lépett (egyet) előre a 630 ezres négyzetméterárával.