A járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések nyomán világszerte összeomlott a szálláshely-piac, így a kiadók és a bérlők is komoly változásokkal szembesülhettek.
„A világ nagyvárosaihoz képest Magyarországon még mindig olcsó bérelni, de régiós összehasonlításban a budapesti albérletárak elérték a pozsonyi és varsói szintet. Ugyanakkor Prága és Bécs drágább” – összegezte Soóki-Tóth Gábor a legfrissebb tanulmány megállapításait.
A vezető elemző elmondta, az európai árlistát Zürich, Lugano, Bázel, Genf és Lausanne vezeti a legdrágább városok listáján, míg New York csak a hatodik; az ötszázas listán Bécs a 177., Varsó mögött egy hellyel lemaradva Budapest a 319. Szeged és Kolozsvár fej-fej mellett a 372-373. helyre került. A legolcsóbb városok között India és Pakisztán kevésbé ismert nagyvárosai sorakoznak.
Hogy áll Budapest?
A megélhetés szempontjából legdrágább városok listáját vezető Zürich belső kerületeiben egy kétszobás lakást átlagosan havi 1950 svájci frankért (643.500 Ft/hó) lehet bérelni a Numbeo lakbér statisztikája szerint. Budapest belső kerületeiben az Otthon Centrum által a megkötött lakásbérletek alapján készített idei II. negyedéves statisztika szerint ennek harmadáért lehet jó minőségű kétszobás bérlakást találni. A központtól távolabb Zürichben is jelentősen csökkennek az árak, havi 1200 franktól (396.000 Ft) lehet már találni egy hálószobás lakást. New York vagy London bérleti díjai viszont még svájci listavezetőt is lekörözik: az amerikai nagyvárosban egymillió forint körül járnak a bérleti díjak, míg Londonban valamivel kevesebből (700 ezer Ft/hó) megúszható egy egyhónapos lakásbérlés. Párizs belső kerületei ennél olcsóbbak (410 ezer Ft/hó), míg Tokióban ennél kevesebb (376 ezer Ft/hó) az átlagár.
„Budapest belső kerületeiben az elhelyezkedéstől és minőségtől függően 110–160 ezer forintért lehet kis méretű stúdiólakásokat bérelni, a kétszobás lakások 150 ezerről indulnak, de inkább 180–220 ezer forint körül van nagyobb esély ilyen méretű lakás bérlésére” – folytatta Soóki-Tóth Gábor, aki a vidéki nagyvárosok adatait említve elmondta: Debrecen, Szeged, Miskolc, Győr vagy Pécs albérleti piacán ennél valamivel kedvezőbb áron lehet kétszobás ingatlant bérbe venni (130–170 ezer Ft/hó).
A közép-európai országok nagyvárosait Bécs vezeti (310 ezer Ft/hó) a kétszobás belvárosi lakások bérleti piacán, Pozsony árszintje a budapestinek felel meg (220 ezer Ft/hó), Kassán kisebb (174 ezer Ft/hó) az átlagár. Prágában már húzósabb kiadást jelent a bérlés (300 ezer Ft/hó), míg Varsó budapesti árszint (227 ezer Ft/hó). Bukarestben jelentősen leszakadva követi a rangsorban a fővárosokat (147 ezer Ft/hó), ide sorolható Kolozsvár is, míg Brassóban ennél már negyedével kevesebb a havi bérleti díj. A horvát és szlovén fővárosban pedig a pesti belvárosi díj szélső értékeihez közelít a bérleti díj, Zágrábban 170 ezer forintnak megfelelő kuna, Ljubjanában 210 ezer forintnak megfelelő euró az átlagos havi lakbére egy kétszobás központi fekvésű lakásnak.