Immár hatodik alkalommal mérte fel a GKI Gzadaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média, Vélemény és Piackutató Intézet az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásait és kijelenthető, hogy ez egy sikertörténet, ami elviselhetőbbé teszi a dolgozók hétköznapjait - jelentette ki Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatója.
Az étkezési jegy létjogosultságát az is alátámasztja, hogy amíg hat éve a munkavállalók körében a magasabb bér volt a legfontosabb, addig mára lezajlott egy kulturális váltás, aminek következtében inkább az került előtérbe, hogy jobban éljenek, ezt a szerepet pedig kiválóan tölti be az étkezési jegy - tette hozzá Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezérigazgatója. Elmondása szerint a kutatások bizonyítják, hogy a vevők elégedettsége nem minden, a saját alkalmazottak kedvében járni legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb.
Javuló tendencia
Az étkezési jegyek használata az elmúlt hat évben folyamatosan nőtt, ennek következtében ma már ez egy 300 milliárdos piacot jelent, amely jelenleg fele-fele arányban oszlik meg a hideg és meleg utalványok között. Nem volt ez mindig így, hiszen amíg az utóbbi években csökkent a hideg utalványok használata, addig a meleg utalványok igencsak elterjedtek - közölte Ádler Judit, a GKI kutatásvezetője. Ez egy pozitív folyamat a szakember szerint, hiszen egészségügyi és egyéb pozitív hatásai is inkább a meleg utalványnak vannak, így nem meglepő, hogy a munkavállalók is inkább ezt választanák: a felmérés szerint a hidegről a dolgozók 47 százaléka váltana melegre, míg fordítva ez csak négy százalék. Sokatmondó adat az is, hogy a meleg utalvánnyal rendelkezők 88 százaléka semmi esetre sem váltana hidegre.
Jelenleg azonban még többen kapnak hideg utalványt, a versenyszférában dolgozók 49 százaléka (1,5 millió fő), míg meleget 32 százalék kap (1 millió fő). Ezzel még mindig csak az európai középmezőnyben helyezkedünk el, ám a 2003-as sereghajtó helyhez képest ez is javulás. Egy biztos: nem a dolgozókon múlik, hogy kapnak-e utalványt, mivel a felmérés szerint a munkavállalók 77 százaléka szerint nagyon fontos volna a napi meleg ebéd.
A gazdaság is jól jár
Az étkezési jegyek terjedésének a vendéglátósok is örülnek, hiszen 72 százalékuk szerint megéri a jeggyel foglalkozni. Ezt támasztja alá az is, hogy az elfogadóhelyek 80 százaléka 2003 és 2008 között - amióta dinamikusan emelkedik az utalványok értéke - lépet be rendszerbe, tehát állítható, hogy egy komplett piac épült az utalványok köré - közölte Ádler Judit. Ennek megfelelően 65 százalék szerint a meleg étkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmukat, aminek köszönhetően 31 százalék hajlandó lenne gépi beruházásra, 51 százalék főállású munkaerőt is felvenne, de az építési jellegű beruházásoktól, az étterem bővítésétől meglehetősen elzárkóznak.
A vendéglátóhelyek vezetőinek nyilatkozata alapján végzett számítások szerint a meleg utalvány rendszer működésével keletkező forgalom mintegy négyezer munkahelyet tart fenn, az adómentes határ emelése pedig további munkahelyeket hozna létre - emelte ki Ádler Judit. Szerinte ezt támasztják alá a KSH adatai is, melyek szerint az utóbbi években nőtt a vendéglátóipari szakág létszáma, ami természetesen nem teljes mértékben az utalványoknak köszönhető, de szerepük van benne.
A GKI javaslatot is adott a kormánynak: szerintük a hideg étkezési utalványoknál meg kellene tartani a hatezer forintos adómentes értéket, míg a meleg utalványok esetében 12 ezer forintról 13-14 ezer forintra kellene növelni. Ez a számításaik szerint 3-4 milliárdos többletterhet jelentene a költségvetésnek, ám mivel több munkahely jönne létre, illetve javulna a dolgozók elégedettsége megérné a befektetés.
A megismert adóváltozási elképzelések közül a béren kívüli juttatások 11 százalékos egészségügyi hozzájárulása a piac stagnálását, vagy átmeneti csökkenését okozná, nem kedvezne se a munkáltatóknak, se a munkavállalóknak, és az állam sem jutna hozzá a remélt nagyságú bevételhez - állította Ádler Judit. Az adómentesség megszüntetése ráadásul azzal a veszéllyel jár, hogy a rendszer bővítésére szánt munkaadói összeget a közteher viszi el, ez pedig megtorpanást, esetleg csökkenést jelentene, de a rendszer nem szűnne meg. Levendel Ádám ezzel kapcsolatban kiemelte, hogyha életbe lép a változás, akkor a munkaadók és a munkavállalók "fogcsikorgatva" fognak osztozni a terheken, így az állam sem járna jól.
