"Az idei évben is az adóévben befizetett biztosítási díj 20 százaléka, valamint az adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész (növekmény) további 10 százaléka igényelhető vissza biztosítási adókedvezmény gyanánt." - hívta fel a figyelmet Ribényi Ákos, a Generali-Providencia Zrt. személybiztosítási osztályvezetője.
2006. január 1-jétől hatályos jogszabályi változás, hogy az életbiztosítások esetében nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának az olyan szerződésmódosítás, amelynek következtében a szerződő személy helyébe más személy vagy maga a biztosított magánszemély lép. Ez azért olyan fontos, mert az idei évtől a rendelkezési jog gyakorlása (például a szerződés megszűntetése, visszavásárlása, bizonyos más módosítások, stb.) esetén csak az utolsó három teljes adóévben igénybevett adókedvezményt egy összegben, 20 százalékos kamattal növelten kell visszafizetni az államnak. Ezeket a szabályokat a 2006-os adóévre vonatkozó adóbevallásban lehet először alkalmazni.
A biztosítási adókedvezményt is beleértve, különböző jogcímeken 6 millió forint éves jövedelemig maximum 100 000 Ft igényelhető vissza a 2005-ös adóévre vonatkozóan. A 6 és 6,5 millió forint közé eső éves jövedelemsávban pedig folyamatosan csökkenő mértékben vehető igénybe adókedvezmény. Ribényi Ákos tapasztalatai szerint sokan nem tudják, hogy a különböző egészség- és nyugdíjpénztári befizetésekre vonatkozó adókedvezmények függetlenek a biztosítási adókedvezménytől. Ha valaki tehát rendelkezik ilyen pénztári megtakarításokkal is, az ezekből származó adó-visszatérítések tovább növelhetik az igénybe vehető adókedvezmény mértékét.
30 százalék
A magánnyugdíjpénztári tagdíjak adókedvezményeivel kapcsolatban a Generali személybiztosítási osztályvezetője elmondta, hogy magánszemélyeknél továbbra is az összevont adóalap adóját csökkenti a tagdíjat kiegészítő befizetések 30 százaléka. Ezt a kedvezményt a pénztártól, illetve a társadalombiztosítási igazgatási szervtől származó igazolás alapján lehet igénybe venni.
A magánszemélyek által fizetett önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári tagdíj 30 százaléka csökkentheti a személyi jövedelemadót. Amennyiben az egészségpénztár tagja legalább 24 hónapra lekötötte megtakarítását, a lekötött részre további 10% adókedvezményt vehet igénybe. Ha a pénztártag a kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatásokat választja, azok ellenértékének 10 százaléka további adókedvezményként érvényesíthető.
#page#
SZJA-csökkentés
Ha összeadjuk a felsorolt önkéntes egészségpénztári, önsegélyező pénztári és önkéntes nyugdíjpénztári magánszemélyi adókedvezmények által nyújtotta lehetőségeket, összesen 120.000 Ft-tal - a 2020. előtt nyugdíjba vonulók esetén 150.000 Ft-tal - csökkenthető a személyi jövedelemadó, ami Ribényi Ákos szerint a hozammal együtt igen komoly megtakarítást jelent egy évre. Ráadásul az önkéntes pénztári befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmény nincs jövedelemkorláthoz kötve.
"Ugyanakkor a pénztártagok adókedvezmény felhasználásának módja változni fog." - emlékeztetett a Generali szakértője - "A 2006. évi befizetések után járó adókedvezményt a pénztártag személyi jövedelemadó bevallásában megjelölt pénztári számlára fogják visszautalni. Tehát a visszautalt adókedvezmény - költséglevonás nélkül - a tag pénztári megtakarításait fogja gyarapítani. Amennyiben a tag nyugdíjpénztári és egészségpénztári számlával is rendelkezik, és mindkét helyről érvényesít adókedvezményt, döntenie kell, hogy az összevont kedvezményt melyik számlájára kéri."
Égészségpénztár is
A munkáltatók körében az önkéntes nyugdíjpénztárak a legnépszerűbbek, az egészségpénztárak az utóbbi időben lettek ismertebbek. Ribényi szerint egy munkáltató számára adózási szempontból az a legoptimálisabb, ha dolgozói számára a fenti két juttatást még a szintén költségként elszámolható kockázati élet- illetve balesetbiztosítási csomaggal is kiegészíti. Ennek egyik előnye, hogy a pénztárakkal ellentétben itt megengedett a differenciálás.
A munkáltató által vállalt jövedelemarányos vagy fix tagdíjbefizetés tagonként havonta a minimálbér 100 százalékáig továbbra is járulék és adómentes, a munkáltató a tagdíjbefizetést költségként elszámolhatja, és nem növeli a munkavállaló személyi jövedelemadó alapját. A munkáltató által befizetett egészségpénztári, önsegélyező pénztári és önkéntes nyugdíjpénztári rendszeres tagdíj mértéke pedig összevontan a minimálbér 130 százalékáig adó- és járulékmentes.
Ezen a területen annyi változás történt, hogy juttatások (pl. az egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás, az üdülési hozzájárulás, képzési költségek, iskolakezdési támogatás, számítógép-juttatás és használat, bankszámla-költség térítés, művelődési intézményi szolgáltatás, helyi utazási bérlet, stb.) összevontan évi 400.000 forint értékben adhatók adómentesen. Érdemes észben tartani, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás nem tartozik bele a 400.000 forintos körbe.
