„A 25 milliós értékhatár a nagyvárosokban élők számára komoly belépési korlátot jelent, mert például Budapesten 28 ezer eladó lakás és ház van, de ebből csak 386 darab, ami 25 milliónál olcsóbb. Az árak dinamikáját jól jelzi, hogy 1 évvel ezelőtt a fővárosi, 25 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok átlagos alapterülete 28 négyzetméter volt, ez most december elején már csak 27. Pest megye sem bővelkedik olcsó ingatlanokban, mert a budapesti agglomerációban eladó 22 ezer eladó lakásból és házból csak 1250 darab 25 milliónál olcsóbb. A kisebb városokban és községekben viszont nagyobb eséllyel keresgélhetnek a vevők, mert ott összesen 60 ezer eladó lakásból és házból válogathatnak, amiből 20 ezer 25 milliónál nem drágább” – hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com szakértője.
Plusz ingatlanfedezet bevonásával felvehető akár a teljes vételárnak megfelelő hitelösszeg is, ha a törlesztőrészlet belefér az igazolt együttes nettó jövedelem 40-50 százalékába, valamint a törlesztőrészlet és megélhetési költség együttesen belefér az igénylők együttes nettó jövedelmébe. Ingatlanfedezetként nemcsak lakóingatlan (pl. lakás, családi ház, ikerház, sorház) vonható be, hanem pénzintézettől függően az alábbi ingatlantípusok is elfogadhatók pótfedezetként:
- üdülő,
- hétvégi ház,
- építési telek,
- és önálló helyrajzi számon lévő garázs.
„Amennyiben a plusz fedezetként bevonni kívánt ingatlanra már valamelyik bank jelzálogjogot jegyzett be, akkor egy másik bank lakáshitelének fedezeteként nem lesz bevonható. Ilyen esetben annál a banknál célszerű igényelni a lakáshitelt, amelyik a korábban felvett jelzáloghitelt is nyújtotta. Előtte azonban a pénzintézet természetesen meg fogja vizsgálni, hogy adott ingatlan elbír-e további hitelt. Fontos még tudni, hogy a plusz ingatlanfedezet bevonásakor a bankok nem osztják meg a hitelösszeget a fedezeti ingatlanok között, így minden egyes ingatlanra a teljes hitelösszeget jegyzik be” – tette hozzá Korponai Levente.
