Március elsejétől már lehet pályázni a gazdasági tárca által kiírt Nemzeti Energiatakarékossági Programra (NEP). A NEP-ből kilenc címen, mintegy hárommilliárd forintnyi, vissza nem térítendő támogatás kérhető. A program két alapot különített el a zöld energia felhasználásának ösztönzésére. Az önkormányzatok és magánszemélyek 140 millió, a vállalkozók pedig 180 millió forintot nyerhetnek el ezekből. A támogatás mértéke, a nettó beruházási költség legfeljebb harminc 30 százaléka, maximum 35 millió forint. A pályázatokat szeptember 30-áig folyamatosan lehet benyújtani. A formanyomtatványok és útmutatók a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról tölthetők le.

Az uniós előírások szerint hazánknak 2010-re kétszeresére kell növelni a megújuló energiaforrások használatát. Hogy a feladat mennyire lesz teljesíthető, egyelőre nem tudni, az azonban tény, hogy Magyarország környezetbarát energiatermelése jócskán elmarad a mostani tagállamok mögött.
A számok beszédesek, a közösségi országokban most körülbelül hat százalék a megújuló erőforrások használata, ugyanez az arány Magyarországon 3,6. Becslések szerint a duplázáshoz körülbelül 400 milliárd forintot kellene befektetni. Még rosszabb a helyzet a termelt villamos energia területén, ennek ugyanis csupán fél százaléka zöld. Ezt 2010-re 3,5 százalékra kell feltornázni.
Magyarország energiafelhasználása 2001-ben összesen 1069 PetaJoule (PJ) volt, melyből 37 PJ volt a megújuló energiaforrásból származó. Utóbbi összetételével sem lehetünk megelégedve, mert a zöld energia hetven százalékát tűzifaégetéssel állítjuk elő. A vízenergia 3 százalékot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok hasznosítása 11,3 százalékot, a napenergia 0,2 százalékot tesz ki. A kommunális hulladékégetés és a szeméttelepi, valamint a települési szennyvizekből nyert biogázok 2,8 százaléknyi energiát termeltek.

A megújuló energiaforrások népszerűsítése érdekében a kormány 1999-ben kidolgoztatta a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiát és az ehhez kötődő cselekvési programot. Ezt követően a Széchenyi Terv Energiatakarékossági Programja segítségével kibővültek és vissza nem térítendő támogatássá alakultak az ilyen beruházásokra adható juttatások.

2003-ban a gazdasági tárca energiatakarékossági pályázatokat írt ki, ebből 320 millió forint jut a megújuló energiaforrások hasznosítására. A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat is tartalmaz forrásokat, és pályázni lehet az Energiatakarékossági Hitel Alapra is. Ebből egy pályázó 80 millió forintnyi kedvezményes kamatozású kölcsönt igényelhet.

Lendületet adhat a zöld energia előállításának, hogy 100 kW termelés felett a szolgáltatóknak kötelező az ilyen áram átvétele. A csúcsidőszaki áram ára 25Ft/kWh, azon kívül pedig 15 Ft/kWh, az éves átlagos átvételi ár pedig 17,4 Ft/kWh. Ez hat-hét forinttal több, mint amennyit a hagyományos erőművek által termelt energiáért adnak, arra azonban nem elég, hogy a befektetők fantáziát lássanak a szél vagy a biomassza feldolgozásában.

Bohoczky Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető főtanácsosa szerint 21 forintos átlagár alatt nem is lehet felkelteni a vállalkozói tőke figyelmét. Jelenleg egy több tízmilliárd forintba kerülő szélerőmű megtérülési ideje - állami támogatás nélkül - 10-12 év, egy gázturbinás rendszernek pedig mindössze négy év. Bohoczky szerint gondot jelent az is, hogy a támogatási rendszerek, ösztönzők rövidtávúak. Átütő eredményeket csak olyan programok segítségével lehetne elérni, amelyek önállóan elkülönített, több évre garantált pénzügyi kerettel rendelkezA szakemberek úgy vélik, hogy Magyarországon a biomassza-hasznosítás, ezen belül az energetikai növénytermesztés kecsegtet a legnagyobb lehetőségekkel. A csatlakozás után várhatóan nagy számban szabadulnak fel mezőgazdasági területek, ezeken pedig energetikai célú növénytermesztés indulhat meg. Ilyen lehet a faaprítéknak alkalmas rövid vágásfordulójú fás szárú növények termeltetése, valamint a repce, a napraforgó termesztése, amelyekből a gázolaj kiváltására alkalmas biodízel állítható elő. Kukoricából vagy burgonyából pedig folyékony üzemanyag vagy üzemanyag-adalék, azaz etilalkohol gyártható.
A biomassza-hasznosítás első jelei már mutatkoznak. Az AES Borsodi Erőműben például fabázisúra alakítják át a meglévő széntüzelésű erőmű egy részét. A pécsi erőműben 150 MW hő és 40-50 MW villamos teljesítmény elérésének faalapú megoldását keresik. A Bakonyi Erőmű Rt. ajkai telephelyén fahulladék és szén vegyes eltüzelésével állítanak elő villamos áramot.
A szél munkába állítása iránt az utóbbi időben jócskán megnőtt az érdeklődés. Hazai és külföldi befektetők közreműködésével 2000. végén felépült Várpalota-Inota térségében az első nagyobb, 250 kW-os szélerőmű. Kulcson adták át a másodikat, amelynek teljesítménye 600 kW, viszont ez volt az első, amelyik közvetlenül áramszolgáltatói hálózatra termel.
A Széchenyi-terv támogatásával most készül Mosonszolnokon két 600 kW teljesítményű turbina. Előkészítés alatt áll egy szélfarm Vépen, Tolna megyében pedig hatvan megawattos erőművet terveznek. Az ottani berendezések hozzávetőleg negyvenezer család villamosenergia-igényét fedezhetik. Tésen az UTEC-Thomsen Kft. építene szélerőművet, ám a munkák egyelőre nem kezdődhetnek el, mert a környezetvédelmi felügyelőség elsősorban tájképi okokra hivatkozva elutasította a beruházást. A cég megtámadta a döntést.
Az országos szélenergia-térkép 2004-re készül el, a pontos adatok nélkül is kijelenthető azonban, hogy a szélenergia hasznosításának jelentős mértékű növekedésével lehet számolni az elkövetkezendő tíz évben. Azzal mindenesetre tisztában kell lenni, hogy legalább 150 darab kulcsi méretű (600 kW teljesítményű) szélturbina telepítésével lehetne megduplázni a megújuló erőforrásokból termelt villamos energia jelenlegi fél százalékos szintjét. Erre pedig nincs esély. Egyetlen 600 kW-os szélturbina is képes azonban évente mintegy 7,1 tonna kéndioxidtól, 2,8 tonna nitrogénoxidtól, 1114 tonna széndioxidtól, 0,9 tonna szénmonoxidtól és 0,18 tonna portól megkímélni környezetét.
A napenergia hasznosítása Magyarországon még gyermekcipőben jár. Jelenleg 40-45 ezer négyzetméternyi napkollektort tartanak nyilván, Ausztriában ugyanez a szám 2,4 millió. A meglévő vízerőművek (Kisköre, Tiszalök, Kesznyéten) beépített kapacitása 37,5 MW, a kihasználtság azonban csak 20 MW körül van évente, a kis vízerőművek évi átlagkapacitása pedig 1,8 MW.

2001-ben az összes vízerőműben termelt villamos energia 0,186 TWh volt. A vízből nyert energia mennyiségét a kis vízerőművek felújítás utáni újraindításával, illetve a hagyományos erőművek hűtőrendszeri elfolyó, már hasznosított vizének energiacélú hasznosításával lehetne növelni.
Több éves előkészítés után Magyarországon is elkezdődött a repcéből és napraforgóból készülő üzemanyag, a biodízel gyártása. A környezetbarát hajtóanyagot egyelőre csak egy cég, a kunhegyesi Közép-Tiszai Mezőgazdasági Rt. állítja elő, de az év közepén várhatóan Mátészalkán is megindul a munka. Az unióban egyébként a bioüzemanyag részarányát 0,3 százalékról két százalékra kell növelni 2005. december 31-ig.
Az EU-s elvárások és előírások miatt a kommunális és állattartási szennyvizek tisztítása előtérbe kerül. A tisztítási folyamat során keletkező metán tartalmú biogáz alkalmas az energetikai hasznosításra, áramtermelésre. Magyarországon jelenleg 7,6 GWh áramot termelnek ezzel a módszerrel. A 2010-ig megépítendő szennyvíztisztító rendszerekhez további termelő-berendezések kapcsolhatók, ezekkel pedig legalább 50 GWh áram állítható elő.

Forrás: www.magyarorszag.hu