A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program kialakításának elve az volt, hogy a vissza nem térítendő támogatások helyett - az adófizetők pénzének hatékonyabb hasznosulását elősegítő - szélesebb kör által igénybe vehető támogatási formák (adókedvezmények, kedvezményes hitel- és garanciakonstrukciók) kerüljenek előtérbe. Ezek révén a hazai kis- és középvállalkozások alkalmassá válhatnak a pénzügyi közvetítő rendszer szolgáltatásainak, banki forrásoknak az igénybe vételére. A GKM által kidolgozott koncepció hangsúlyos eleme az új programok mellett néhány olyan támogatási forma is, amelyek kisebb-nagyobb múlttal rendelkeztek (Széchenyi Kártya, mikrohitel, kamattámogatási pályázatok).

A mikro- és kisvállalkozások finanszírozási forráshoz jutását a jövőben lépcsőzetes rendszer fogja elősegíteni, mely fokozatosságot mutat főként a felvehető hitel összegében, a futamidőben, és a kamattámogatás mértékében, az egyes vállalkozói csoportok valós igényeihez igazodóan.

• 1. fokozat: A leghosszabb előzményekkel rendelkező Mikrohitel Program folytatása által, azon mikrovállalkozások jutnának fejlesztési forráshoz, amelyek előéletük, vagy a fejlesztés mérete miatt még nem bankképesek.
  
• 2. fokozat: A Széchenyi Kártya, melynek réven a kkv-k ez év júliusától, már felemelt 5 millió Ft összegű forgóeszköz hitelhez juthatnak rövid távú likviditási nehézségeik áthidalásához.
  
• 3. fokozatban a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek legfeljebb 10 millió Ft összegű fejlesztési hitelei esetében az állami szerepvállalás a hitelekhez történő garanciavállalásra, illetve a kamattámogatásra koncentrálódik.
  
• 4. fokozatban az EURÓPA Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és partnerbankjai egy rendkívül kedvező kamatozású (6,0-6,5%) legfeljebb 500 millió Ft-os hitelt kínálnak a kkv-k részére 80-100 milliárd Ft keret erejéig.
  
  A Széchenyi Kártya - különösen a hitelkeretek júliusi felemelését követően - szerves részét fogja képezni a kisvállalkozók finanszírozási forráshoz jutását segítő Vállalkozásfejlesztési Programnak.
  
  Az előző Kormány 2002. februárjában határozott a Széchenyi Kártya program beindításáról. A VOSZ és az MKIK 2002. március 4-én létrehozta a KA-VOSZ Rt.-t, amely a konstrukció lebonyolításában a GKM közreműködő intézményeként funkcionál. A KA-VOSZ Rt. a pályázat útján kiválasztott bankokkal (MKB Rt., OTP Rt., Postabank Rt.) és a Hitelgarancia Rt.-vel közösen kidolgozta a támogatás részletes feltételrendszerét és működési mechanizmusait.
  
  A GM - feltételekhez kötötten - 340 millió Ft állami támogatást biztosított a Program beindítási költségeire (informatikai, helyi irodák, képzés), melyből 290 millió Ft átutalása történt meg. A bankokkal megkötött támogatási keretszerződés alapján a 2002. szeptemberi beindulástól 2003. március 31-ig kamat- és garanciadíj támogatás címén 133,3 millió forint kötelezettséget vállalt a GKM.
  
  A kormányzati struktúraváltást követően az intézményrendszer átalakult. A GKM felügyelete alá került az azóta vállalkozói hitelkonstrukciókat beindító MFB, megkezdte érdemi kockázati tőkekihelyezési tevékenységét a Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi Rt. Megvizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy a Széchenyi Kártya működtetéséért felelős KA-VOSZ Rt. és a Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi Rt. szorosabb együttműködését biztosítsuk. A célunk az, hogy összefogják a banki (külső) forrásból megvalósuló, támogatott fejlesztési- és forgóeszközhitel konstrukciókat és képesek legyenek új támogatási programok (faktoring) kidolgozására, lebonyolítására is. Ezen pénzügyi konstrukciók támogatására a minisztérium erre az évre több mint 2 milliárd forintot fordít.
  
  A Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi Rt. kezdeményezte a KA-VOSZ Rt. részvényeinek megvásárlását, és ezzel egyidőben az Rt. átvilágítását. A VOSZ kifejezte szándékát, hogy a részfeltételekben történő megegyezés esetén kész a részvényeket értékesíteni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának konzorciális szerződés alapján opciós joga van 10 millió Ft névértékű részvényre. Mind a vevő társaság, mind az MKIK szükségesnek tartja, hogy ez fennmaradjon a részvényeken.A részvényátruházást követően a tervek szerint tőkeemelésre kerül sor a KA-VOSZ Rt-ben, melyben a MFB is részt vesz.
  
  A Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi Rt. és a MFB célja a részvények megvásárlásával a szervezetek tevékenysége közötti szinergiák kihasználása. A három társaság a teljes vállalkozói kör részére kínál pénzügyi termékeket, melyek nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak. A KA-VOSZ Rt. a kamarákkal és a VOSZ-szal együttműködésben kialakította az országos értékesítés hálózatát, a tájékoztatás és az ügyintézés egységes rendszerét, mely tapasztalatokat a termékének értékesítésével most induló Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi Rt. és ebben a szegmensben szintén új szereplőnek számító MFB Rt. is hasznosítani tud.
  
  Az átruházás a folyamatos tevékenységet, az üzemelést és a termékfejlesztést, valamint a kifizetéseket nem érinti. A jövőben viszont az a cél, hogy az együttműködés további kisvállalkozásokat célzó, állami támogatást élvező termékek értékesítésére, ügykezelésére kiterjedjen.
  
  A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - a sajtóközlésekre reagálva - pontosítja az alábbiakat:
  
  
• A Magyar Fejlesztési Bank Rt. nem alapítója a Ka-Vosz Rt.-nek és ma sem rendelkezik tulajdonnal a cégben.
• Eddig nem ezer, hanem 2762 vállalkozó igényelt sikeresen Széchenyi Kártyát, az igénylők száma pedig meghaladja a 4500-at.
• A hivatkozott Befektetési és Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. neve helyesen Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.
• A KA-VOSZ Rt. kivásárlásával kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a társaság adás-vételére vonatkozó feltételek, megállapodások még előkészítés alatt vannak. Folyik a cég átvilágítása, az ajánlattétel üzleti alapon történik. A részvények névértékét megtestesítő összeg felső határként került megállapításra.
• Az Első Magyar Vállalkozó Kártya (EMVK) Rt. ugyancsak nem tulajdonosa a KA-VOSZ Rt.-nek, a két cég között szerződéses kapcsolat van, amely a kártyával kapcsolatos szellemi tulajdon hasznosítását teszi lehetővé. A GKM egyébként a kivásárlás feltételeként rögzítette a szerződés megszűnését.
• A Széchenyi Kártya konstrukció támogatására megjelölt 2 és fél milliárd forint nem helytálló, a GKM valamennyi pénzügyi konstrukció támogatására irányozott elő 2003. évre 2 milliárd forintot, amelybe többek között a Kártya program is tartozik. Ez a forrás szolgál fedezetül többek között ezt, és más hiteleket is igénybe vevők által fizetendő kamat támogatására, tehát nem egy "veszteséges magáncégbe" kerül befektetésre, hanem a kisvállalkozók finanszírozási feltételeinek javítására fordítódik.