Az összes ruha és cipő eladásából 29 százalék jutott utcai árusokra és piacokra, miközben tavaly és tavalyelőtt még 36 százalékkal részesedtek a mennyiségi értékesítésből. Értékben 19 százalékot képvisel ez az értékesítési csatorna, a múlt évi első hat hónap 22, és a megelőző 21 százalék után.
Összességében a hazai ruházat és cipő forgalmának növekedése megtorpant. Az első hat hónapban mért 136 milliárd forint 2 százalékos csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A legutóbbi két évben viszont kétszámjegyű növekedést regisztráltak a ruházati cikkeknél. Tavaly az első hat hónapban 139, azelőtt 111, egy évvel korábban pedig 96 milliárd forintot tett ki a ruházati piac forgalma.

A visszaesés egyik fő okát a tavalyi első félév kiemelkedő dinamikájában látja Fogarassy Gabriella, a GfK területvezetője. A lakosság alacsonyabb jövedelmű csoportjai az országgyűlési választásokkal összefüggésben plusz jövedelmeket kaptak, de emelkedett a minimál bér és a köztisztviselők fizetése is. Mindezek hatására magas lett a múlt év első félévi ruházati forgalom, az összehasonlítás alapja az idei évhez képest.

A rendkívüli jövedelmek miatt váratott magára még egy évig a piacok, utcai árusok pozícióvesztése. Ugyanis a többlet-bevételek nagy részéhez éppen azok a háztartások jutottak hozzá, amelyek a szervezetlen kereskedelmi hálózatban szoktak ruhaneműt venni.

Az első félévi negatív trend másik oka az időjárás. Idén a kora tavaszi meleg és a hirtelen jött nyár miatt sok családban elmaradt a tavaszi nagyobb darabok, például átmeneti kabát, dzseki vagy pulóver vásárlása. A kereslet inkább a kisebb holmik felé fordult, amit bizonyít, hogy a felsőruházat forgalma darabszámban nőtt, értékben azonban csökkent.

Az előzetes adatok szerint a második félévben újra fellendülés várható. Így Fogarassy Gabriella 2003-ban összességében növekedésre számít az előző évhez képest, bár a megszokotthoz képest kisebb mértékben.

Mennyiségben az első félév fő trendjei, hogy a felsőruházat eladása már második éve növekszik, az alsóruházati pedig csökken. A cipő és az egyéb kategória stagnál.

Értékben most némileg csökkent a felsőruházat is, az alsóruházat, cipő és a többi kategória lényegében stagnál.

A bolttípusok között mennyiségben a ruházati szaküzlet a legkedveltebb vásárlási helyszín, de a hipermarket komoly versenytárssá nőtte ki magát.

Az összes forgalomból - az eladott darabszámok tekintetében - a ruházati szaküzletekre 18, a hipermarketekre 14 százalék jutott az első félévben. Tavaly január-júniusban ugyanez az arány 17, illetve 10 százalék volt.

Értékben nem fenyegeti veszély a ruházati szaküzletek egyeduralmát, bár piaci részesedésük kis mértékben csökkent. A hipermarket ebben a vonatkozásban alig fejlődik. A bolttípusok szerinti megoszlás szempontjából az értékben mért forgalom immár harmadik éve eléggé kiegyenlítettnek látszik.

Egyelőre a magyar háztartások jövedelmük átlagosan 6 százalékát költik ruházati cikkekre, nyolcadik éve. Ebből az első félévben majdnem 100 millió ruhadarab megvásárlására futotta, összesen 500 millió euró körüli értékben. A hasonló lakosságú Ausztriában ugyanebben az időszakban a forgalom mennyiségben duplája, közel 200 millió darab, értékben pedig a hatszorosát is meghaladja, 3 300 millió euróval. Az EU-csatlakozás után a magyar ruházati piac közelíteni fog az osztrákhoz. Első sorban a vásárlóerő növekedése következtében, ami együtt jár a háztartási kiadásokban a ruházati költés várható magasabb arányával. De magasabb árszínvonal is prognosztizálható, különösen a felsőruházatban.